Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)

Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása

Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása

Alkotmány, amely alapos munkálatok, politikai megegyezések, parlamenti viták után remélhetően elfogadást nyer, feltehetően hosszabb távra is rendezi majd az ország politikai struktúráját.

Ezzel ez a kérdés formailag nyugvópontra is jutott. Mindössze apró „szépséghiba”, hogy ennek az alkotmánymódosításnak „ideiglenes jellegét” mégis kodifikálták. Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 1. §-a ugyanis a következőképpen szól:

1. § Az Alkotmány Bevezető része helyébe a következő szöveg lép:

,A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés — hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:

Az 1. §-hoz fűzött részletes indokolás66 szerint arról van szó, hogy új alaptörvényre van szükség, nem pedig az ideiglenes jellegről, de a ,, hazánk új Alkotmányának elfogadásáig” kitétel tagadhatatlanul egy akkor még ismeretlen, de határozott időpontot jelent, ami mindenképpen tartalmilag a módosított Alkotmány „ideiglenes” jellegét jelenti... (3. sz. függelék, lásd: 98. oldal).

3.2. - A hatalmi ágak elválasztásával kapcsolatos viták elég erőteljesek voltak a koncepciók parlamenti tárgyalásakor is, ezekről ott szóltunk. Az alkotmány- módosítással összefüggésben is kialakult komoly polémia, ezúttal a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságáról.

Az egyik képviselő figyelemre méltó alapossággal érvelt.

Úgy vélte, semmi nem indokolja, hogy olyan alapintézmény vezetője, mint a Legfelsőbb Bíróság elnöke, kirekesztődjék az interpellálható tisztségviselők köréből. A jogállamiság megteremtése szemszögéből magam is szükségesnek

66 „A Javaslat olyan lényeges módon alakítja át az Alkotmány rendelkezéseit, hogy a jelenlegi Bevezető rész már nem fejezi ki alaptörvényünk tartalmát. A Javaslatban megfogalmazott új Bevezető részben ezért érzékeltetni szükséges, hogy a módosítás a jogállam kiépítése irányába tett jelentős lépésnek tekinthető, a békés politikai átmenet érdekeihez igazodó változtatások azonban nem pótolhatják az új alaptörvény megalkotását.”

71