Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... Végül elálltak attól a javaslatuktól, hogy e gondolatnak a címben vagy a pream- bulumban kell megjelennie, és elfogadták, hogy a preambulum rögzítse ezeket az elveket. Ámde a miniszter az expozéban azt is megemlítette, hogy végül is nagy- formátumú alkotmánymódosítás jött létre, amit talán helyesebb lenne a politikai rendszerváltás átmeneti alkotmányának tekinteni, hozzátéve, hogy az abban rögzített elvek nem csupán a békés politikai átmenethez elengedhetetlenek, hanem egyúttal a kiépülő alkotmányos jogállam legfontosabb alapjai, s mindez a tervezett új Alkotmánynak, ha szabályozási teljességben nem is, de szellemében, jogállami értékeiben közvetlen előképe. Az „átmeneti alkotmány” megnevezés még lehet esetleg találó retorikai lelemény, azonban ennél komolyabb kérdés vetődött föl a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén, amelyről annak előadója tájékoztatta az Országgyűlést. Javasolták, hogy az Alkotmányt a Magyar Köztársaság ideiglenes Alkotmányaként nevezzük. Javaslatukat azzal indokolták, hogy a hatályos Alkotmány alig egytized része marad változatlan. Az alkotmányozás gondját egyebekben sem lehet maradéktalanul felvállalni és az új Alkotmányt különben is az újonnan választott Országgyűlés fogja majd elfogadni. Ez okból kellene a mostanit ideiglenesnek tekinteni. A bizottság hosszan tartó és alapos vita után a közös javaslatot elvetette. A felszólaló képviselők és a jogi szakértők hangsúlyozták, hogy az állami intézmények a korábban megszabott feladatukat maradéktalanul ellátják, az országon belül hatalmi vákuum nem keletkezett, ennélfogva az Alkotmányt még abban az esetben sem szabad ideiglenesnek tekinteni, ha az történetesen nem valószínű, hogy megéri az aggastyánkort... Hogy ezt a javaslatot komolyabban vették, az is jelzi, hogy e problémára az igazságügyi miniszter is visszatért a vitazáró felszólalásában: Az első kérdés az, hogy ideiglenes alkotmányként értékeljük-e ezt az alkotmánymódosítást - ahogyan ezt több képviselő is javasolta vagy pedig maradjunk az alkotmánymódosítás jellegénél? Azt hiszem, hogy jogilag - bármennyire is kevés marad az 1949. évi XX. törvény eredeti szövegéből - ez az alkotmánymódosítás: alkotmánymódosítás. Azt kérném, hogy tekintsük ezt így, mert az új Alkotmány előkészítése tovább folyik, az új Alkotmány elfogadásáig pedig nincs értelme akár ideiglenes jelleggel is egy most elfogadott törvényt Alkotmánynak nevezni. Az új 70
