Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása állásfoglalása azt eredményezte, hogy az alkotmánymódosítás benyújtott javaslatát nem kell olyan módon megváltoztatni, amely érintené a háromszögletű asztal körül lefolyt politikai egyeztetések érdemi eredményeit...^ Talán ennek is tudható be, hogy az Alkotmány módosításának országgyűlési vitájában a képviselők a koncepció(k) tárgyalásához képest „mérsékeltebb” érdeklődést tanúsítottak. Ezt az is jelzi, hogy 1989 márciusában összesen 47- en szólaltak föl, októberben pedig csupán 23-an fejtették ki véleményüket. Az országgyűlési vitának ezúttal csupán néhány fontosabb elemét említjük. Főképpen azokat, amelyek nem egy-egy részletkérdésről szólnak, hanem komolyabb (elvi) tartalmat is hordoznak. 3.1. - A hatályos Alkotmány módosítása vagy átmeneti/ideiglenes alkotmányi Ez a kérdés már az első pillanatra is fölöslegesnek tűnik, hiszen már régen kinyilvánította az egyre erősödő ellenzék, hogy a még mandátumát töltő Országgyűlést nem tekinti alkalmasnak új alkotmány elfogadására. Az igazságügyi miniszter is hangsúlyozta, hogy a kormányzat - figyelembe véve a társadalmi-politikai szervezetek által képviselt nézeteket -, elfogadta az alkotmányozási folyamat megfordítását, vagyis azt, hogy az új Alkotmányt a törvényesen kialakult többpártrendszerre épülő új Parlament alkossa meg, addig pedig a politikai rendszerváltás aktuális alkotmányjogi feladatait, az alkotmányos intézmények megújítását és a szükséges új intézmények kiépítését kell elvégezni. Voltak képviselők, akik semmiképpen sem akarták tudomásul venni az Alkotmány „módosítását”, és akként érveltek, hogy Amint a miniszteri expozé is tartalmazza, ez a törvénymódosítás mind az Alkotmány elveiben, mind a részleteiben teljes mértékben szakít az 1949. éviXX. törvénnyel, az úgynevezett „sztálini" alkotmánnyal. Ez a törvény tehát... nem lehet folyománya a korábbi hatályos Alkotmánynak, hanem ez a magyar alkotmányozás történetében vagy visszatérést jelent az 1946 évi I. törvénycikkben lefektetett elvekhez, vagy pedig egy új lapot nyit a magyar nemzet történelmében. 65 65 Lásd uo. 69
