Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... Az Alkotmány szövegtervezetének a Minisztertanács elé terjesztése. Felelős: igazságügyminiszter Határidő: 1989. december 31. Az világos, hogy ebben nem állapíthatták meg határidőként az országgyűlési tárgyalás napját, hiszen azt nem a Minisztertanács határozhatta meg. Ettől (egyáltalán nem) függetlenül az Országgyűlés sietett napirendjére tűzni a módosító javaslatot, annál is inkább, mert 1989 nyarán komolyan fölvetődött az előrehozott választások kérdése,60 61 ebben az esetben viszont reális esélynek látszott, hogy az MSZMP hegemón szerepe a választásokon politikailag-jo- gilag egyaránt szertefoszlik. A túlfeszített tempó miatt a szövegtervezet előkészítésére is kevesebb idő jutott, a képviselők sem vehettek részt kellő mértékben ebben a munkában, ami azt eredményezte, hogy közel száz módosító javaslatot nyújtottak be az országgyűlési tárgyalás előtt, amelyek jelentős része ellentétes volt a kerékasztal-tárgyalások során született háromoldalú megállapodásokkal. Jóllehet 1989 őszén az 1985-ben megválasztott Országgyűlés formailag még hatáskörének teljességét gyakorolhatta, ám ekkorra egyértelművé vált: legitimációja annyira meggyengült, hogy a „totális” alkotmányozásra nem vállalkozhatott. - Az egyik képviselő utalt is ilyesmire: ... nevesítetten Antall úr, úgy érvelt, hogy uraim, ha egy hatalmon lévő párt tárgyalásokba bocsátkozik, akkor emögött valaminek lennie kell, ezt Önöknek érzékelniük kell.M Kizárólag az „egyensúly” kedvéért idézünk a plenáris ülés jegyzőkönyvéből egy felszólalás-részletet, amely ellenkezőleg, „tisztességgel adózik” az MSZMP hatalomról történő önkéntes lemondása előtt. 60 „A választások kitűzésekor a parlament további sorsáról kell előbb dönteni. Ha a háromoldalú Kerékasztalnál abban egyeznek meg, hogy a mai rendszer annyira túlhaladott, hogy nem működhet tovább, akkor előre kell hozni a választásokat. Ha viszont nem ilyen súlyos az ügy, akkor az ellenzék ne kérdőjelezze meg a jelenlegi Országgyűlés legitimitását a rendes választásokig.” - Lásd Tóth Zoltán nyilatkozatát a Magyar Nemzet 1989. július 27-i számában. Tóth Zoltán egyébként az MSZMP választási szakértőjeként vett részt a kerekasztal tárgyalásain. 61 Az Országgyűlés 59. ülése 1989. október 17-én, kedden délelőtt 10 órakor. In: Ország- gyűlési Dokumentumok 1861-1990 (Naplók, irományok). 66
