Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása által képviselt társadalmi csoport felszámolására, sőt akár az alkotmányban foglalt elvek érvényesítésén túlmenő korlátozására sem. Történelmünk tanulságai - ideértve a közelmúlt eseményeit is - nagyon is megalapozottá teszik azt a nézetünket, hogy nem elegendő a pozitív diszkrimináció megszüntetése, ahogyan nem elegendő a politikai pluralizmus elvi megjelenítése sem. Szükség van a hatalomkoncentrálódás, sőt az odavezető útra tévedés elvi tilalmára, szükség van az erőszakos fellépés megtiltására, mi több, az ilyen cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítására, az alkotmány és az egész társadalom, valamennyiünk és leszárma- zottaink védelmében. Még egy rövid magyarázatra van szükség. A kizárólagos hatalom elérésére, a hatalom erőszakos úton való megszerzésére és megtartására irányuló törekvésekkel szembeni fellépés joga és kötelessége a magyar alkotmányfejlődésben akár az 1222. évi Aranybulla híres 31. cikkelyére is visszavezethető lenne, hiszen abban is a törvénysértő hatalommal szembeni törvényes, tehát bűncselekményt nem képező fellépésre kaptak a társadalom bizonyos rétegei jogosultságot. Jóllehet a hatalom törvényes korlátozásának elve Európában már ekkor másutt is megjelent, a korabeli jog azonban nem ismerte a jogoknak és a biztosítékoknak azt a büntetőjogilag is kialakuló rendszerét, amely a maga automatizmusával ilyen esetben feleslegessé tette volna az ellenállás és az ellentmondás jogát. Az alkotmányos jogállam struktúrája viszont éppen az ellenállási jogot teszi feleslegessé és lehetetlenné, ezért kell az alkotmányt büntetőjogi tényállásokkal védeni és az alkotmányellenes törekvések megakadályozását így biztosítva, a törvénytelen hatalmi törekvések elleni fellépés jogát és kötelességét jogi keretek közt tartani. 2.4. - A „Magyarország Alkotmánya - Szabályozási koncepció 1989. január 30.” c. dokumentumról (mi Koncepció/2 néven emlegettük) az Országgyűlésben hosszas vita folyt és azt 1989. március 9-én egyhangúlag elfogadva felhatalmazta a Minisztertanácsot az alkotmány szövegtervezetének elkészítésére. Az Igazságügyi Minisztérium 1989. május 10-i keltezéssel, „Törvény- tervezet az Alkotmány módosításáról” címmel közzé is tette ennek szövegét. - Szembetűnő, hogy nem új alkotmány tervezetéről van szó, hanem a meglévő módosításáról, annak ellenére, hogy a koncepciók országgyűlési vitájában a felszólalók nem módosítani akartak, hanem új alaptörvény elfogadását szorgalmazták, amellett érveltek. 63
