Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... Egyébként a tervezet szövegének közel fele is egyetlen intézmény, a köztársasági elnöki tisztség bevezetésével kapcsolatos kérdéseket részletezi, beleértve az elnök (és az alelnök) megválasztását, hatáskörét (a nemzetközi kapcsolatokban, a Minisztertanáccsal kapcsolatban, államfői jogkörben), és alkotmányjogi jogállásának egyéb elemeit. - Mivel azonban ennek a tervezetnek közvetlen közjogi következménye nem volt (azon túl, hogy a későbbi vitákban hivatkoztak rá), részletesebb elemzésétől eltekintünk, a teljes szövegét azonban 2. függelékként közöljük (lásd: 87. oldal). Ne feledjük: az országgyűlési felhatalmazás 1989. március 9-én született, az Alkotmány módosítására irányuló törvénytervezet pedig 1989. május 10-én került nyilvánosságra. - Már említettük, hogy időközben (1989. március 22- én) megalakult az EKA, amelyben nyolc (ellenzéki) szerveződés tömörült, és valódi célja „a demokratikus pártok és mozgalmak koalícióját ... megteremteni, hogy az MSZMP-nek erős, megkerülhetetlen vetélytársa és tárgyalófele legyen”. E szervezet megalakulása már önmagában határozott jelzés volt arra, hogy az MSZMP féktelen törtetésének egy új alkotmány megalkotása felé az 1985-ben megválasztott Országgyűlés „felhasználásával” mielőbb véget kell vetni, sőt - mint idéztük március 30-án határozott stratégiai célként leszögezte: az alkotmányos kibontakozást biztosító szabad és demokratikus választások feltételeinek megteremtése, tekintettel arra, hogy demokratikus választások útján létrejött jelenlegi Országgyűlést az Ellenzéki Kerékasztal az alkotmányozásra alkalmatlannak tartja; s ezzel a hatalmon lévő pártnak is komolyan számolnia kellett, ám egyidejűleg az EKA is szorult helyzetbe került: „csupán” az alkotmányos kibontakozást biztosító szabad és demokratikus választások feltételeinek megteremtésére törekedhetett, nem pedig arra, hogy új alkotmányt fogadjanak el, amely felszámolja a fennálló politikai rendszert, megteremti az alapot a gyökeres állami-társadalmi átalakulásra, mert ezzel az akkor mandátumát töltő Országgyűlést „ösztönözhette” volna a totális alkotmányozásra... 2.5. - Az 1/1. bizottság vitája az Alkotmány módosításáról 1989. június 30-án kezdődött. Legelőször is arról állapodtak meg, hogy „a politikai átmenet szempontjából szükséges változtatásokra figyelemmel” áttekintik a jelenleg hatályos
