Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)

Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása

Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása A központi és a helyi „hatalom” ilyen elválasztásának fontosságát a ké­sőbbi idők igazolták. Anélkül, hogy ezt az elvet aktualizálni akarnánk, utalunk arra, hogy a „tanácsok” utáni önkormányzatok mennyi gonddal küzdöttek a központi kormányzattal kapcsolatos viszonyaikban, leggyakrabban éppen hatás­köri kérdésekről.54 A fölvetett megoldás ezek legtöbbjét is megelőzhette volna... 2.3.2. - A hatályos Alkotmány VII. fejezetében szereplő, „Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei” helyébe a Koncepció/2 „Az emberi és állam- polgári jogok, valamint az alapvető kötelességek” című fejezet került. Erről a miniszter azt adta elő, hogy „A kormányzatnak tiszteletben kell tartani [az ember jogait és érdekeit] és szabad teret kell biztosítani az érvé­nyesítésének mindaddig, amíg ez más alapjogokat nem sért és nem fenyegeti a nemzet egységét. Mindezekből következően az alkotmány a jogállam esz­méjére épül, és az olyan alkotmányos állam, amely elismeri és garantálja az emberi és állampolgári jogokat, megvalósítja a hatalommegosztást, kialakítja azt az alkotmányos jogokat és tételeket védő rendszert, amely az alkotmány társadalmi érvényesülését biztosítja. A szabályozási elvek tehát a korábbi, az 1949-es alkotmányhoz képest minőségileg más módon közelítik meg az államot. Elválasztják az államot a politikai párttól, úgy rendezik az állam és állampolgár viszonyát, szakítva a túlsúlyos államfelfogással, hogy az új alkotmány egyértelműen állampolgár centrikus legyen. Az állam nem adomá­nyozó, gondoskodó, paternalista állam ebben a felfogásban, hanem szolgáltató állam. Az egyén pedig polgári létéből eredően az alapvető személyiségi és politikai szabadságjogok birtokosa. Ezzel a felfogással is illeszkedünk azok­hoz a nemzetközi okmányokhoz, dokumentumokhoz, amelyeket 1976-ban a jogrendszerünk részévé tettünk.55 Az alkotmányszerkesztés formanyelvén ezt úgy fejezzük ki, hogy az alapjogok katalógusa az alkotmányban előrekerül, első vagy második fejezetként, de mindenképpen az államszervezetet szabá­lyozó fejezet elé.” 54 Pl. úgy, hogy a kormány(zat) elvonta a hatáskörüket, vagy éppen ellenkezőleg: hatáskört ruházott rájuk, ám a gyakorlásukhoz szükséges anyagi eszközöket nem biztosította... 55 Utalás arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által 1966-ban elfo­gadott két egyezségokmány (Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, valamint a Gazdasági, Kulturális és Szociális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát) hazánkban az 1976. évi 8. sz. valamint 9. sz. törvényerejű rendelettel a magyar jogrend­szer részévé vált. 55

Next

/
Thumbnails
Contents