Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása A központi és a helyi „hatalom” ilyen elválasztásának fontosságát a későbbi idők igazolták. Anélkül, hogy ezt az elvet aktualizálni akarnánk, utalunk arra, hogy a „tanácsok” utáni önkormányzatok mennyi gonddal küzdöttek a központi kormányzattal kapcsolatos viszonyaikban, leggyakrabban éppen hatásköri kérdésekről.54 A fölvetett megoldás ezek legtöbbjét is megelőzhette volna... 2.3.2. - A hatályos Alkotmány VII. fejezetében szereplő, „Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei” helyébe a Koncepció/2 „Az emberi és állam- polgári jogok, valamint az alapvető kötelességek” című fejezet került. Erről a miniszter azt adta elő, hogy „A kormányzatnak tiszteletben kell tartani [az ember jogait és érdekeit] és szabad teret kell biztosítani az érvényesítésének mindaddig, amíg ez más alapjogokat nem sért és nem fenyegeti a nemzet egységét. Mindezekből következően az alkotmány a jogállam eszméjére épül, és az olyan alkotmányos állam, amely elismeri és garantálja az emberi és állampolgári jogokat, megvalósítja a hatalommegosztást, kialakítja azt az alkotmányos jogokat és tételeket védő rendszert, amely az alkotmány társadalmi érvényesülését biztosítja. A szabályozási elvek tehát a korábbi, az 1949-es alkotmányhoz képest minőségileg más módon közelítik meg az államot. Elválasztják az államot a politikai párttól, úgy rendezik az állam és állampolgár viszonyát, szakítva a túlsúlyos államfelfogással, hogy az új alkotmány egyértelműen állampolgár centrikus legyen. Az állam nem adományozó, gondoskodó, paternalista állam ebben a felfogásban, hanem szolgáltató állam. Az egyén pedig polgári létéből eredően az alapvető személyiségi és politikai szabadságjogok birtokosa. Ezzel a felfogással is illeszkedünk azokhoz a nemzetközi okmányokhoz, dokumentumokhoz, amelyeket 1976-ban a jogrendszerünk részévé tettünk.55 Az alkotmányszerkesztés formanyelvén ezt úgy fejezzük ki, hogy az alapjogok katalógusa az alkotmányban előrekerül, első vagy második fejezetként, de mindenképpen az államszervezetet szabályozó fejezet elé.” 54 Pl. úgy, hogy a kormány(zat) elvonta a hatáskörüket, vagy éppen ellenkezőleg: hatáskört ruházott rájuk, ám a gyakorlásukhoz szükséges anyagi eszközöket nem biztosította... 55 Utalás arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által 1966-ban elfogadott két egyezségokmány (Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, valamint a Gazdasági, Kulturális és Szociális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát) hazánkban az 1976. évi 8. sz. valamint 9. sz. törvényerejű rendelettel a magyar jogrendszer részévé vált. 55