Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... Az alkotmány-előkészítő bizottság ezzel egyetértett, de kiegészítéseket javasolt: „A koncepcióban szereplő emberi jogok köréből hiányzik az oktatás és a tudományos kutatás szabadsága. Azonkívül hiányzik az információs önrendelkezési jog, hiányzik továbbá az emberiség életére határoktól függetlenül leginkább konkrét veszélyforrás, a környezetvédelem ügye. A bizottság javasolja, hogy soroljuk az emberi szabadságjogok közé az ember egészséges természeti környezethez való jogát, ennek felelőse az állam legyen és magatartásával az állampolgár. Ezekkel ki kell egészíteni a szabadságjogokat.” Ugyancsak elhangzott, hogy legyen emberi jog a nyugdíj és emberi jog a tisztességes lakáshoz jutás, valamint a létminimumhoz való jog. 2.3.3. - A miniszteri expozé másik hangsúlyos része a nemzeti szimbólumok, különösen a címer ügye volt. Ennek „közjogi” helyzetét Kulcsár Kálmán egyértelműen megfogalmazta: Heraldikailag tiszta a kép, szakmai szempontból tehát leginkább a koronás címer lenne elfogadható, amely, a félreértések elkerülése végett eny- nyit itt is hangsúlyozni kell, igazolhatóan a XIII. századtól már nem volt a királyság jelképe, hanem az állam szimbóluma. II. Andrással például az egyház már olyan esküt tétetett - idézem hogy a királyság jogait és a korona méltóságát sértetlenül fogja megőrizni. (Tudni kell, hogy a regnum „királyság” itt az országot jelentette.) De a XIV. századtól kezdve az állásfoglalás még világosabb. Hadd említsem csak példaként a magyar rendek által alkotott egyik 1386. évi törvényt, amely szerint, idézem: „Az ország, valamint a szent korona közös hasznát tartjuk szem előtt és még ha a királyi fenség akarna is ellene tenni, ellenszegülünk neki és eredményesen megakadályozzuk Vagy míg Zsigmondotfogva tartották, az ország ügyeit, a használt pecsét tanúsága szerint, Magyar- ország szent koronája nevében intézték. Kanizsai János kancellár ekkor magát Sacrae Coronae Regni Hungáriáé kancelláriának jelölte meg, tehát a Magyar Királyság szent koronája kancellárjának. S ezután az alattvalók Magyarország szent koronája híveinek nevezték magukat. Folytathatnám a sort, de ennyi is elég talán a korona és a királyság már korai különbözőségének igazolásához. A heraldikai, szakmai érvek mellett azonban a címer megválasztásában is közrehatnak a politikai és az érzelmi motívumok. Éppen ezért ebben is a nemzet egészének kell állást foglalni. 56
