Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása Mivel a rendszerváltás „menetében” ezek voltak az első, az új Alkotmánynyal kapcsolatos és teljesnek tekintett dokumentumok a központi kormányzat részéről, indokolt kissé részletesebben áttekinteni ezek tartalmát, a bennük szereplő elképzeléseket. Pontosabban: csak az időben későbbi, a Koncepció/2 alaposabb elemzése ésszerű, hiszen ez a Koncepció/1 a „részkoncepciók átdolgozása, véglegesítése” utáni állapotokat tükrözi.36 2.2.1. - Elöljáróban egy fontos elvi kérdést kell tisztáznunk: új alkotmányról, vagy a hatályos Alkotmány módosításáról van szó? Ebben a Koncepció/2 kategorikusan állást foglalt. A politikai közéletben bizonyos ideig vita folyt arról, hogy új Alkotmány kidolgozására, vagy az 1949-es Alkotmány átfogó módosítására van-e szükség. A tudományos kutatás kezdettől fogva új Alkotmányban gondolkodott. Az Alkotmány felülvizsgálatának összesített tapasztalatai egyértelműen ezt az álláspontot támasztották alá. 1949 óta ugyanis alapvetően megváltozott szocializmusképünk, a hatalomról és a hatalomgyakorlás módjáról, valamint az emberi jogokról vallottfelfogásunk, emellett mélyreható változások következtek be a társadalom szerkezetében, a gazdaság, a tulajdonviszonyokban és a politikai intézményrendszerben, még további jelentős változások most vannak kibontakozóban. Mindezt egy alkotmány képtelen nyomon követni. Az elmúlt évtizedeken végrehajtott alkotmánymódosítások miatt a hatályos alkotmányszöveg eklektikussá vált. Új szerkezeti felépítésű alkotmányra van tehát szükség, amely számot vet a XX. század végének társadalmi-gazdasági realitásaival, s a társadalomtudományok legújabb eredményeit felhasználva új 36 Mindenképpen meg kell említenünk, hogy a Koncepció/2 végén függelékek találhatók, amelyek inkább a szöveghez tartozó magyarázatok, azok jobb megértését segítik. - Ezeket ismertetjük, ám velük külön most nem foglalkozunk. íme, a függelékek: 1. Alkotmányerejü törvények. 2. A kétkamarás Országgyűlés. 3. Törvényhozási tárgyak. 4. Az Országgyűlés döntési hatáskörébe tartozó állami tisztségre való jelölés rendje. 5. Az Országgyűlés hatásköre. 6. Az Országgyűlés működése. 7. A köztársasági elnöki intézmény bevezetésének indokai. 8. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre. 9. Az állampolgárok Alkotmánybírósághoz fordulásának joga. 10. Az állami-társadalmi ellenőrzésjelenlegi rendszere. 11. A Legfőbb Állami Számvevőszék történeti előzményei. 12. Az ügyészi szervezet önállóságának megszüntetése ellen szóló érvek. 13. Az állampolgári jogok szószólója.
