Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... elméleti-alapokon álló, korszerű s egységes logikai rendszerbe illeszkedő szabályozást nyújt. Az 1988 májusában tartott pártértekezlet óta kialakult folyamatok politikailag is egyértelműen új Alkotmány előkészítését igénylik; ebben az országban megmutatkozó szinte valamennyi számottevő politikai csoportosulás megegyezik. A későbbi országgyűlési vitában is lényegében minden felszólaló az új alkotmány elfogadásáról beszélt, nem pedig a hatályban lévő módosításáról. Ez nyilvánvalóan várható is volt, hiszen az Országgyűlés tagjainak túlnyomó többsége ekkor még az MSZMP tagja, s ők nem tekintik magukat „illegitimnek”, tehát új alkotmány elfogadására „alkalmatlannak”.37 - Emiatt az ország- gyűlési tárgyalásról szólva e kérdésre külön nem térünk ki, illusztrációként most egyetlen képviselői magyarázatot idézünk: Mély meggyőződésem: most történelmi felelősségünk és lehetőségünk, hogy a magyar nemzet számára olyan alkotmányt készítsünk elő, amely ezeréves hagyományainkra építve kifejezi minden magyar akaratát, legyen Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam. Új alkotmányra van szükségünk, hogy visszafordíthatatlanná váljék a gazdasági, politikai, kulturális reform folyamata, előrehaladásunk egyetlen lehetséges útja. Társadalmi-politikai helyzetünk optimális feltételeket kínál-e egy új alkotmány megalkotásához? Ha a mai magyar valóságunk ezernyi gonddal és feszültséggel teli, szabad-e hozzáfognunk ehhez a munkához? És ha itt az ideje, hogy mégis nekilássunk, ez az országgyűlés vajon érdemes-e erre? Én úgy gondolom, hogy ez az országgyűlés rövid idő alatt nagy utat tett meg. 1985-ben valamennyien becsülettel és sok ambícióval, de több évtizedes hagyományok alapján kezdtük a munkát. Többes jelölés, néhol már igazi politikai harc volt mögöttünk. Azután önmagunk képviselői szerepét bővítettük, hol szűkítettük, és sok gyötrelem árán jutottunk el 1988-hoz, és a mához. És a mai napon is sokat gyötrődtünk. Úgy érzem, 37 Az egyik képviselő: „Kérdem én, kit, kiket hatalmazott fel népünk, hogy nevében kétségbe vonják legfőbb népképviseleti szervünk, az Országgyűlés legitimitását és ezzel alkotmányozási jogát?” 36