Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... is - szervezeti kereteket adott a változásokat akaró és azokért tenni is kész embereknek. Az ellenzék - a dolog természeténél fogva - hátrányos helyzetből indult. Az MSZMP-vel ellentétben nem álltak rendelkezésére azok az (állami) eszközök, amelyekkel az akaratát érvényesíthette volna. Ezek híján fönnállt annak lehetősége is, hogy köthet ugyan „politikai megállapodásokat” akár az MSZMP-vel is, ennek semmiféle közjogi kötőereje nem lesz, hiszen általában a szerződések az azokat aláíró feleket kötik, márpedig az ilyen megállapodásokat az Országgyűlés nevében senki nem írja alá, tehát semmi garancia nincs arra, hogy ezekből jogszabály, pl. törvény lesz. Komoly jelentősége volt az EKA megalakulásának is. Ebben ugyanis már nem csupán jó szándékú emberek vettek részt, hanem pártok képviselőiből állt, amely formálisan is felléphetett a hatalomból való részesedés igényével, ami közvetlen támadást jelentett az MSZMP-vel szemben. - Hamar föl is merült a legitimáció kérdése, azaz, hogy ez a politikai formáció milyen erkölcsi és jogi alapon akar hatalmat, mert egyelőre követeléseik mögött csak „saját akaratuk” állt.35 Helyzetét, egységes fellépését az is nehezítette, hogy a különböző pártok érdekei nyilvánvalóan eltérőek voltak, s ezek összehangolása, egy platformra hozatala igen sok időt és energiát igényelt. Az is fontos szempontnak számított ekkor, hogy az ellenzék a lehetőségeihez képest akadályozza meg, hogy az MSZMP új, a fennálló hatalom érdekeinek megfelelő alkotmányt fogadtasson el, és az esetleges, meg nem akadályozható módosítások legfeljebb addig terjedjenek, amíg azok feltétlenül szükségesek a közjogi-politikai rendszer átalakításához, ugyanis a „végleges, új” alkotmányt majd egy, a többpárti rendszerben újonnan megválasztott parlament fogadja el, erre az akkor még mandátummal rendelkező országgyűlést nem tekintették alkalmasnak, legitimnek. 2.2. - Az Alkotmány szabályozási koncepciói. - Említettük, hogy a MT-hat előírása és időbeli ütemezése alapján az Igazságügyi Minisztérium két koncepciót tett közzé az Alkotmány szabályozásáról (lásd előbb: Koncepció/1 és Koncepció/2). 35 Korábban részletesen foglalkoztunk e szervezetek legitimációjának kérdéseivel, ezért most ennek taglalását mellőzzük. - Tegyük hozzá, hogy az NKA legitimációja nem volt kérdéses, hiszen abban a hatalmon lévő MSZMP küldöttei is részt vettek, s ez önmagában is „legitimálta” ezt a politikai formációt. 34
