Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása közhatalomból, elkerülhetetlenül szükségessé vált a legfelsőbb állami szervek eltorzult helyzetének rendezése (pl. az Országgyűlés és a NET viszonyának helyreállítása stb.), és mindezeknek alkotmányi szintű rögzítése. A kiinduló helyzet világos volt. - Az MSZMP a birtokában lévő hatalom tudatában nyilvánvalóan késleltetni akarta e helyzet megváltozását (hatalma meggyengülését, netán elvesztését), s mivel ennek egyik formai garanciája mégis a társadalmi-erkölcsi elismertség nélküli Alkotmány volt, törekedett az alaptörvény olyan tartalmú módosítására, amellyel megőrizheti közjogi pozícióit. Ez tőle folyamatos aktivitást, kezdeményezést követelt, hiszen az idő „ellene dolgozott”. Az 1985-ben megválasztott, és az MSZMP-nek az Alkotmány megváltoztatásához is elegendő (minősített) többséggel rendelkező Országgyűlés mandátuma 1990 nyarán lejár, és ez annak „veszélyét” vetítette előre, hogy az MSZMP addigi „vezető szerepe” megszűnik, és - szerencsés esetben - mindössze egy lesz az addig megalakuló pártok közül. Erre tekintettel az is érthető, hogy „aktivitása” az átalakulások fékezésére, ütemének lassítására irányult. Különösen fontos volt ez számára azért is, mert az 1980-as évek második felében a párt hegemón szerepe megroppant, belülről az 1988 közepétől szerveződő reformkörök „reform-szocialistái” gyengítették, meg kellett tehát ragadnia minden olyan eszközt, amely akár a legkisebb sikerrel is kecsegtette az MSZMP-t. Akarnok törtetése szinte riasztóvá vált, amint a MT-hat alapján az Igazságügyi Minisztérium két koncepciót is közzétett, sőt az Országgyűlés tárgyalta és határozatot hozott a szövegtervezet elkészítéséről... - Az MSZMP-nek volt még egy alig érzékelhető „helyzeti előnye”: neki állt rendelkezésére az a szakmailag fölkészült hivatali apparátus, amely gyakorlott és képes volt jogszabály- (törvényjtervezetek készítésére; ezek nélkül tárgyalások nem folytathatók, hiszen egy viszonylag nagyobb létszámú embercsoport nem képes szövegezni, a tervezetek szövegével viszont befolyásolni-terelgetni lehet az azokról folyó vitát.34 - Mindazonáltal az MSZMP tényleges erejét hiba lenne lebecsülni, hiszen voltak tapasztalatai a hatalom megtartásában... A rendszerváltás másik tényezője az „ellenzék” volt. Ez ténylegesen csak akkor vált figyelemre méltó erővé, amikor a szervezettsége formálisan is érzékelhetővé lett. Emiatt tekinthetjük a közjogi átalakulás fontos mozzanatának, hogy 1988 novemberében megalakult a FJF, amely - számos tévedése ellenére 34 A tárgyalások során az ellenzék kifejezetten kérte is a kormányzatot, hogy apparátusával dolgoztasson ki tervezet-szövegeket és azokat bocsássa az ő rendelkezésükre is, hogy azokat vitathassák... 33
