Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... föl; az átmenet megvalósítása elveinek és szabályainak meghatározása mellett sarkalatos törvények tartalmáról is tárgyalni akart. Az MSZMP-nek ez az időhúzó taktikája a változtatások késleltetésén túl másik, az ellenzékre nézve súlyos veszélyt is rejtett magában: lehetőséget adott a hatalmon lévőknek, hogy továbbra is nekik tetsző, számukra előnyös törvényeket fogadjanak el.30 - Ezt a veszélyt érzékelve állapította meg az EKA az MSZMP május 8-i javaslatára adott május 10-i válaszában: „a sajtó már kész törvénytervezeteket hoz nyilvánosságra, és a politikai vezetés minden eszközzel szorgalmazza a törvénytervezetek parlamenti elfogadását, hogy ezzel kész helyzetet teremtsen. A párttörvényt és az eredeti alkotmány-koncepció legvitatottabb elemeit igyekszik soron kívül elfogadtatni”. Az idő ilyen szorításában az Ellenzéki Kerekasztal javasolja a kétoldalú tárgyalások előkészítésének 48 órán belüli folytatását... Az MSZMP újabb semmitmondó „válasza” után az EKA a reformkörökhöz fordult (jóllehet ezek nem voltak a hatalom tényleges birtokában), majd május 24-én „a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében” nyilatkozatot adott ki, amelyben - többek között - néhány súlyos veszélyre is utalt: A kormányzó párt számos további sarkalatos törvény, így a párttörvény, az alkotmánybírósági törvény egyoldalú megalkotását kezdeményezi. Mi több, alkotmánymódosítással a köztársasági elnök intézményének felállítását is javasolja. Meggyőződésünk szerint a párttörvénynek kizárólag a pártok működését és finanszírozását kell szabályoznia. A pártok alapítását - hasonlóan a többi személyegyesüléshez - az egyesülési törvénynek kell rendeznie; így a pártok bejegyzése a rendes bíróság - nem pedig az Alkotmánybíróság - feladata legyen. A pártprogramokat a választópolgárok, s ne az alkotmánybírák ítéljék meg. A helyzet egyre feszültebbé, a tárgyalások megkezdése egyre elodázhatat- lanabbá vált. - Az MSZMP Központi Bizottsága május 29-én ismét, ezúttal „politikai érdekegyeztető tárgyalások” előkészítésére tesz javaslatot: 30 Legyen itt elegendő most csak példaként megemlíteni, hogy 1989 elején sorban szavazta meg az Országgyűlés az alkotmánymódosításról (1989:1. tv.), az egyesülési jogról (1989:11. tv.), a gyülekezési jogról (1989:111. tv.), vagy éppen a sztrájkról (1989:VII. tv.) szóló „sarkalatos” törvényeket. 30
