Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása mindenképpen, hogy az Országgyűlés úgy dönt az Alkotmány módosításáról, hogy őket egyszerűen kihagyja az előkészítésből. Ráadásul ezt a „felfokozott tempót” éppen az az MSZMP diktálta, amelynek „1988 őszére már nagyon előrehaladt az eróziója. Tömegessé váltak a kilépések, terjedt a hit- és illúzióvesztés. Mégis, az állampárt tehetetlenségi nyomatékával, puszta létében a visszahúzódás, a helyben topogás gépezete volt.”24 A riasztó jelek a szerveződő pártokat és mozgalmakat is lépésre ösztökélték, s ez nem is váratott sokáig magára, hiszen nyilvánvaló volt, hogy az ismert latin kifejezés: „periculum in mora”, azaz, hogy a késlekedés veszélyes, abban a helyzetben kézzelfogható igazsággá válhat. 1989. március 22-én megtartotta alakuló ülését az Ellenzéki Kerekasztal (a továbbiakban: EKA), nyolc alapító szervezet részvételével,25 amely abból a célból jött létre, hogy közvetlenül is részese lehessen Magyarország egyre sürgetőbb, sőt ekkorra elkerülhetetlennek látszó alkotmányos-közjogi átalakításának. A különböző ellenzéki politikai formációk törekvéseinek ilyen „szervezeti összehangolása” az MSZMP számára is komoly figyelmeztetést jelentett, arra mindenképpen, hogy a túlzott aktivitása a vele szemben formálódó erőket is fokozott cselekvésre ösztönzi. - Ismét ő lépett. Ebben a helyzetben kénytelen volt alkalmazni a „Ha valamit nem tudsz megakadályozni, állj az élére!” praktikus elvet. - 1989. április 8-ra „politikai egyeztető fórumot” előkészítő megbeszélésre hívott néhány szervezetet: a Hazafias Népfrontot, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségét, a Magyar Nők Országos Tanácsát, a Magyarországi Ifjúság Országos Tanácsát, a Münnich Ferenc Társaságot, a Szakszervezetek Országos Tanácsát és az Új Márciusi Frontot. (Nem nehéz fölfedezni, hogy ez mindegyik „MSZMP-kö- zeli” szervezet!) 24 Géczi József: Reformerek és reformkörök. In: Rendszerváltók a baloldalon. Reformerek és reformkörök 1988-1989. Kossuth Kiadó, Budapest, 1999, 21. s köv. p. 25 Az EKA alapító szervezetei a következők: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Fidesz, Független Kisgazdapárt, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Szabad Demokraták Szövetsége. Június 7-én csatlakozott hozzá a Kereszténydemokrata Néppárt is. (Az esetleges félreértések elkerülése érdekében hozzá kell tenni, hogy a formálisan 1989. június 11-én megalakult Magyar Néppárt azért lehetett „alapítója” az 1989. március 22-én összeülő EKA-nak, mert a Magyar Néppárt szervezése 1989. február 11-én „hivatalosan” is megkezdődött.) - A tárgyalásokon részt vevő felekről, azok változásairól részletesebben lásd Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon, 1987-1990. I. m. 417—422. p. 27
