Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)

Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása

Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... Az 1989. március 30-án kelt meghívójához csatolt Téziseiben a megbe­szélés céljaként egy politikai érdekegyeztető fórum létrehozását jelölte meg, amelynek feladata a részt vevő szervezetek által közösen meghatározott kérdé­sekben a véleménycsere lehetőségének megteremtése, s lehetőleg közös állás­pont kialakítása. A fórum résztvevői az általuk elfogadott dokumentumokat, ajánlásaikat megküldik az illetékes népképviseleti, kormányzati szerveknek... A fórum napirendjére ajánlott kérdések köre a következő: (1) A párttörvény és a pártok működésének infrastruktúrája; (2) Az új alkotmány;26 (3) A vá­lasztójogi törvény; (4) A gazdasági és a szociális helyzet; (5) Az oktatás és a kulturális szféra. Az MSZMP természetesen „ellenzékieket” is invitált az egyeztető fó­rumára, mégpedig az újonnan alakult EKA pártjait - ámde kihagyva a meg­hívottak közül a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaságot, a Fideszt és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligáját. - Ez súlyos, bár „átlátszó” taktikai hiba volt. Az EKA március 30-án összeült, hogy kialakítsa az MSZMP-vel foly­tatandó április 8-i tárgyalásának közös stratégiáját. - Témánk szempontjából az érdemel említést, hogy megkülönbözetett figyelmet fordítanak az alkot­mányozásra. A megbeszélések szükséges feltétele azok napirendjének előzetes közös megállapítása. Az első alkalommal sorra kerülő megbeszélésre az Ellenzéki Kerekasztal az alábbi napirend megvitatását javasolja:- az alkotmányozás demokratikus menete feltételeinek biztosítása, te­kintettel arra, hogy az alkotmányozás jelenlegi folyamatát az Ellen­zéki Kerekasztal nem tartja demokratikusnak és célszerűnek;- az alkotmányos kibontakozást biztosító szabad és demokratikus vá­lasztások feltételeinek megteremtése, tekintettel arra, hogy demokra­tikus választások útján létrejött jelenlegi Országgyűlést az Ellenzéki Kerekasztal az alkotmányozásra alkalmatlannak tartja;- a megbeszéléseken létrejövő megegyezések érvényesítésének mód­szerei és biztosítékai, tekintettel arra, hogy az Ellenzéki Kerekasztal csak olyan tárgyalásoknak látja értelmét, amelyek a jogalkotásba in­tézményesen beépülnek; ...27 28 26 Fontos, hogy az ajánlott témák között szerepel az „új alkotmány” is... 27 Az EKA 1989. március 30-i nyilatkozata. 28

Next

/
Thumbnails
Contents