Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... amely alapján senkinek sem lehetett kétsége, hogy a közhatalom birtokosai változatlanul ki kívánják használni az őket formálisan megillető jogi lehetőségeket. Ezt követően szokatlanul hamar, mindössze két hónap múlva újabb, de jellegében azonos dokumentum jelent meg „Magyarország Alkotmánya - Szabályozási koncepció 1989. január 30.”22 megnevezéssel (a továbbiakban: Koncepció/2), amely címének változása (lásd Magyar Népköztársaság - Magyarország) önmagában is jelzi az MSZMP eltökéltségét, ugyanakkor bizonytalanságát az államforma megváltozásának kérdésében... Jóllehet a FJF a nyilatkozatában az Országgyűlést a jelentősebb („korszakos igényű”) törvények megalkotására alkalmatlannak minősítette, ez formálisan nem kötötte a törvényhozó testületet, formálisan nem jelentett akadályt törvényalkotó tevékenységének, ezért az Országgyűlés napirendjére tűzte és 1989. március 1-i (39.), valamint március 9-i (40.) ülésén megvitatta a koncep- ció(ka)t,23 majd az ülés elnöke előterjesztette a határozati javaslatot: Az Országgyűlés Magyarország Alkotmányának szabályozási elveit az előterjesztésnek megfelelően hagyja jóvá. Hatalmazza fel a Minisztertanácsot, hogy a szabályozási elvek, valamint az Országgyűlés vitájában elhangzott javaslatok alapján, különös figyelemmel az állampolgárok, a különböző társadalmi szervezetek és csoportok véleményére is, készítse el az alkotmány szövegtervezetét. A szövegtervezetet az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának egyetértését követően bocsássa társadalmi vitára. Az elnök határozatot hirdetett: „az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot”... Ez a felfokozott tempó immár közvetlen veszélyt jelentett a fennálló hatalommal szemben bontakozó (ellenzéki) erőkre nézve, abból a szempontból 22 Ez az MT-hat. ütemezése szerinti határidőhöz képest jóval korábban jelent meg. Ott ugyanis 1989. március 31. szerepel határidőként „Az Alkotmány korszerűsítésére vonatkozó koncepció, részkoncepciók átdolgozása, véglegesítése” feladat elvégzésére... 23 Az MT-hat. erről úgy szólt, hogy „Az Alkotmány korszerűsítésére vonatkozó koncepciónak az MSZMP KB elé való beterjesztése, és a koncepciónak a KB által való megtárgyalása. (Elképzelhető, hogy az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a koncepciót az Országgyűlés is tárgyalja meg ebben az időszakban)” és 1989. május 31-i határidőt jelölt meg. 26
