Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... előbbinél, s amely írás határozott, koncepciózus jellegének illusztrálására elegendő egyetlen pontjának idézése is. „2. a) Kapja vissza az Országgyűlés törvényalkotó jogát a párt vezető szerveitől, és apparátusától. [...] d) A parlamenti ülésszakokat többször és hosszabb időre kell összehívni, biztosítva azt, hogy az állampolgárok alapvető jogviszonyait csak törvényben szabályozhassák, és hogy a parlament legyen a politikai viták természetes terepe. [...] 3. a) Törvénymódosító és az Országgyűlést helyettesítő jogkörével együtt a Népköztársaság Elnöki Tanácsát meg kell szüntetni. ”15 A megszüntetett NET helyébe az állampolgárok által közvetlenül választott köztársasági elnöki tisztséget javasol, úgy, hogy ő a „tevékenységéért közvetlenül a választópolgárok előtt felelős”;16 c) több politikai párt alakult meg- és újjá,17 amely visszavonhatatlan lépés volt a politikai pluralizmus meghonosítása felé; d) az előzőkhöz képest ellenkező előjelű ugyan, de fontossága és jelentősége miatt itt kell említést tenni arról, hogy a kormányzat is jelentős aktivitást mutatott: a Határozatok Tára, 1988. augusztus 25-i, 7. számában megjelent „A Minisztertanács 2022/1988. (HT. 7.) MT határozata az Alkotmány felülvizsgálatára irányuló munkáról” (a továbbiakban ezt MT-hat. formában jelöljük.)18 Fölhívjuk a figyelmet, hogy ez a határozat nem a nyilvánosság számára hozzáférhető hivatalos lapban (a Magyar Közlönyben), hanem csak egy szőkébb (hivatali) körhöz eljutó orgánumban került közlésre, tartalma viszont egyértelművé tette, hogy az MSZMP eltökélt az alkotmányozás folyamatának véghezvitelében, amit ténylegesen úgy tervez, hogy még az 1985-ben 15 I.m. 215. p. 16 Uo. 210. p. 17 1988. március 30-án Budapesten Nyilatkozatot fogadnak el a Fiatal Demokraták Szövetsége létrehozásáról; 1988. szeptember 3-án Lakiteleken megalakul a Magyar Demokrata Fórum; 1988. október 24-én Budapesten elfogadják a Szabad Demokraták Szövetsége Elvi Nyilatkozatát; 1988. november 18-án Budapesten újjáalakult a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt. 18 A határozati javaslat előterjesztője Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, aki ugyanekkor az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is volt. 24
