Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: A rendszerváltás és a sajtótörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... képviselők és a tanácstagok választásáról; az ennek módosításáról szóló 1970. évi III. tv., valamint 1983. évi III. törvény.281 A politikai alapjogokról tehát lényegében az 1980-as évek végéig nem születtek meg az érvényesítésükhöz szükséges törvények, ami az akkori politikai rendszert közjogi szempontból is viszonylag jól jellemzi. Törvényi szabályozás híján ugyanis az esetlegesen e téren fölmerült kérdésekben „szabadon”, gyakorlatilag jogi kötöttségek nélkül dönthetett a monolit hatalom, másrészt az esetleges törvényi szabályozás megléte nyilvánvalóan ráirányította volna a figyelmet az adott jog létére, és egyúttal alkalmazhatóságára is, ami mindenképpen a XX. század második felének hazai hatalomgyakorlói számára mindenképpen „zavaró” lett volna. Az ne tévesszen meg senkit, hogy az 1959. évi IV. törvény (a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről, a továbbiakban: Ptk.) szól ugyan a társadalmi szervezetekről: „57. § (1) Az állampolgároknak alkotmányosan elismert politikai szervezetei, szakszervezetei, női és ifjúsági, valamint egyéb társadalmi szervezetei jogi személyek. (2) Jogszabály más társadalmi feladatot ellátó szervezetet is társadalmi szervezetté nyilváníthat.” A Ptk. idézett rendelkezéseiből világos, hogy itt az „egyesülési jog” igen megszorított, leszűkített polgári jogi (magánjogi) értelmezéséről van szó, kizárva ebből a közjogi értelmezést, amelynek megfelelően az egyesülési jog alapján politikai szervezetek (pártok) is alapíthatók. Ráadásul a Ptk. szóhasználata is megtévesztő. „Alkotmányosan elismert politikai szervezete&”-ről beszél, holott ilyen csupán csak egyetlenegy van: „a munkásosztály marxista-leninista pártja”.282 Visszatérve a sajtó területére, azt se felejtsük, hogy jogellenes helyzet állt fönn az 1980-as évek végén az által, hogy a hazai jogszabályok olyan területre is kiterjesztették a sajtószabadság korlátozását, amely területre a 281 A rendszerváltásig ez a törvény volt hatályban Magyarországon. Született ugyan egy törvény (1985. évi VI. törvény az Alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről), ez azonban mindössze egyetlen mondatot tartalmazott („Az országos választási listán megválasztott képviselő megüresedett helyére az új képviselőt - a Hazafias Népfront Országos Tanácsának jelölése alapján - az Országgyűlés választja meg.”), ami nem érintette a választások alapelveit. 282 Jellemző, hogy a XX. század második felében - a rendszerváltásig - az idézett alkotmányi szóhasználaton („marxista-leninista párt”) kívül a magyar jogrendszerben a „párt” szó nem is fordult elő... 248
