Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: A rendszerváltás és a sajtótörvény
A rendszerváltás és a sajtótörvény Magyarországon is kihirdetett és ennek következtében nálunk is a belső jog részévé vált nemzetközi szerződések alapján nem lett volna lehetőség... Már szó volt róla, hogy az Alkotmány 1972. évi módosítása nem hajtott végre számottevő tartalmi változtatást az 1949-es szövegnek a sajtószabadságra vonatkozó rendelkezésein; ez a - korábban általunk is idézett - 64. § volt hatályban a ’80-as évek vége felé is. Világos, hogy az Alkotmány jelentősen korlátozza a sajtószabadságot, és ez eleve azzal jár, hogy ha egy törvény ennek alapján rendezi az életviszonyokat, ezek az előírások nem lesznek „alkotmányellenesek”, hiszen a hatályos alkotmány rendelkezéseinek tartalmilag megfelelnek, azzal nem ellentétesek.281 A politikai szabadságjogok törvényi szabályozása a monolit egypártrend- szer rohamos gyengülésével egyre inkább elkerülhetetlenné vált, s az „első fecske” az olykor „negyedik hatalmi ágként” is emlegetett sajtó területén jelent meg: 1986. április 22-én hirdették ki a sajtóról szóló 1986. évi II. törvényt (a továbbiakban: Stv.), amely 1986. szeptember hó 1. napján lépett hatályba. E törvény preambuluma mindössze két mondatból áll: A Magyar Népköztársaság Alkotmánya biztosítja a sajtószabadságot. Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, ameny- nyiben azok nem sértik a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét. Az Országgyűlés - ezen alapvető jogosultság maradéktalan érvényesülésének elősegítése érdekében — a következő törvényt alkotja: Mielőtt azonban azt gondolnánk, hogy valóban megtört ajég, és túlzott reményekkel fordulhatnánk az új törvény felé, érdemes beleolvasnunk annak Általános indokolásába. A törvény megalkotása lehetővé teszi a sajtóigazgatásra vonatkozó jogi szabályozás egységesítését, áttekinthetőbbé tételét, s a jelenlegi szabályozás továbbfejlesztését. A törvény végrehajtásáról a Minisztertanács, egyes kérdésekben pedig az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) rendelkezik. A Magyar Népköztársaságban szilárd alkotmányos rend, szocialista törvényesség érvényesül. A társadalom életének minden lényeges 283 283 Ebből a szempontból most közömbös, hogy maga az Alkotmány ellentétes a kihirdetett, és hatályos nemzetközi szerződéssel... 249
