Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)

Tóth Károly: A rendszerváltás és a sajtótörvény

Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... b) Alaposabb elemzés nélkül is nyilvánvaló, hogy az 55. § (1) bekezdése e jogok „alkotmányos korlátozására’’ ad lehetőséget - lényegében korlátlan önkény megengedése mellett. Annak megítélése ugyanis, hogy valamely sza­badságjog gyakorlása a dolgozók érdekeinek megfelelően történik-e, nincs meghatározott ismérvekhez kötve, tehát kizárólag az ebben döntésre jogo­sult állami szerv tetszésétől függ. Szakmailag pontos meghatározással: az alkotmány fölsorolja, tartalmazza az állampolgárok jogait, ám hiányoznak az érvényesülésükhöz szükséges biztosítékok („alkotmányos garanciák”). Sőt, a tényleges helyzet még ennél is rosszabb, hiszen maga az alkotmány tartal­mazza azokat a „feltételeket”, amelyek alapján meg lehet akadályozni a jogok érvényesülését, azaz az „önkényes korlátozás” még csak nem is minősíthető „alkotmányellenesnek”... Ez a példa mindenesetre jól érthetően bizonyítja, hogy egy látszólag demok­ratikus alkotmány milyen könnyedén ad lehetőséget az állami szerveknek önkényes (a helyzettől függően esetleg diktatórikus) magatartásra, az ál­tal, hogy szabályainak meglehetősen szabad értelmezését és alkalmazását engedi. 1.2. - Az 1972. évi 1. törvény. Ez az általános alkotmánymódosítás érintette az állampolgári jogokat is. A szovjet eredetű terminológián alapuló „gumi-szabályok” („a dolgozó nép ügyét szolgáló”, „a dolgozók érdekeinek megfelelő” és hasonlók) a szigorú diktatúra kezdeti szorításának lassú engedésével egyre jobban érettek lettek a változtatásra, amit az 1968-as „új gazdasági mechanizmus” bevezetése is sürgetett. Feltűnő és elvileg föltétlenül „haladó” vonása volt az 1972. évi változta­tásnak az, hogy a korábban általában csak a „dolgozókat ” megillető jogokat ettől kezdve már az „állampolgároknak" biztosította a Magyar Népköztár­saság. - Persze, hozzá kell tennünk, hogy ekkor sem tisztult ki egészen az alaptörvényünk; még mindig maradtak benne olyan rendelkezések, amelyek hatásosan oszlatták el az esetleg kialakuló reményeket a rendszer mélyreható megváltozását illetően. Példaként ezeket hozhatjuk föl: 54. § ... (2) A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől. 242

Next

/
Thumbnails
Contents