Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: A rendszerváltás és a sajtótörvény
A rendszerváltás és a sajtótörvény 64. § A Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot. 65. § ... (2) A szocializmus rendjének és vívmányainak védelmére, a szocialista építőmunkában és a közéletben való fokozott részvételre, a kulturális nevelőmunka kiszélesítésére, a nép jogainak és kötelességeinek megvalósítására, a nemzetközi szolidaritás ápolására a dolgozók tömegszervezeteket és tömegmozgalmakat hozhatnak létre.™ íme, „Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei” címet viselő VII. fejezet semmit sem veszített „szocialista” jellegéből! Sőt, korábban csak helyenként tartalmazott hivatkozást a dolgozók ügyére-érdekeire (mint a jogok tényleges „korlátozásának alapjára”), 1972 után ez már általános szabállyá vált (lásd az 54. §-t), de lényegében megmaradt az igen fontos politikai alapjogok (a szólásszabadság, a sajtószabadság és a gyülekezési szabadság) korlátozására jogcímet adó nyomatékosítás: a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően gyakorolható (64. §). Az első pillanatra úgy tűnik, mintha a jogok korlátozására vonatkozó iménti kifogásainknak legfeljebb erkölcsi alapja lehetne, hiszen ha a korlátokat maga az alaptörvény tartalmazza, akkor az fogalmilag kizárt, hogy „alkotmányellenesnek” lenne minősíthető. Csakhogy a helyzet nem így áll! 2. - A nemzetközi szerződések. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének Közgyűlése a XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség- okmányát (a továbbiakban: PPJNE), amelyben szó van a gondolatok terjesztésének szabadságáról is, pontosan meghatározva azonban azokat a korlátokat, amelyeknek az a szabadság alávethető [lásd a 3. bekezdés a) és b) pontjait]. 273 273 Jóllehet nem tartozik szorosan a témánkhoz, a 65. § (2) bekezdését mégis azért idéztük, hogy jelezzük: az egyesülési jog, amelynek alapján pl. politikai pártot lehetett (volna) alapítani, csak „a szocializmus rendjének és vívmányainak védelmére, a szocialista építőmunkában és a közéletben való fokozott részvételre” stb. irányuló célra gyakorolható, erre tekintettel tehát az „ellenzéki”pártokat be lehetett volna tiltani... 243
