Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: A rendszerváltás és a sajtótörvény
A rendszerváltás és a sajtótörvény ezekkel most nem foglalkozunk, azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a második világháború után a sajtószabadságról külön törvény(ek) nem szólt(ak), azon kívül, hogy az Alkotmány (és a módosítása) természetesen említést tett róla. 2. Az előzmények 1.1. -Az 1949. évi XX. törvény. A Magyar Népköztársaság Alkotmányának eredeti szövege szerint 55. § (1) A Magyar Népköztársaság a dolgozók érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot. a) Amint azt egy másik tanulmányunkban272 már kifejtettük: az Alkotmány Vili. fejezete ekkor „Az állampolgárok jogai és kötelességei” címet viselte, ám jóllehet a fejezet címében az „állampolgárok” jogairól és kötelességeiről szóló rendelkezéseket ígért, ténylegesen azonban nem ezekről, hanem egy jóval szükebb körről, a „dolgozókat” megillető jogokról tartalmazott előírásokat. Az, hogy a jogok nem általában az állampolgárokat, hanem „csak” a dolgozókat illetik meg, önmagában is a jogosultak körének jelentős szűkítésével jár, az idézett szabadságokkal (köztük mostani témánkkal, a sajtószabadsággal) kapcsolatos alkotmányi rendelkezés azonban még ennél is durvább beavatkozást tesz lehetővé a legfontosabb politikai jogok gyakorlásába. a színművészeti és filmművészeti kamarának tagja csak magyar állampolgár lehet. A tagság egyéb feltételeit a m. kir. minisztérium rendeletben állapítja meg. 4. § A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg. Úgyszintén az 1939. évi IV. törvénycikk (a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról) „10. § Akár időszaki, akár nem időszaki lap szerkesztésében állandó munkaviszonyban álló munkatársul zsidókat csak az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottakra megállapított szabályoknak (17. §) megfelelően lehet alkalmazni. Zsidó nem lehet időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője, vagy bármily névvel megjelölt olyan munkatársa, aki a lap szellemi irányát megszabja, vagy a lap szerkesztésében egyébként irányító befolyást gyakorol.” 272 Lásd ugyanebben a kötetben Tóth Károly Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása c. tanulmányát. 241
