Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: A rendszerváltás és a sajtótörvény
* Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... hogy a francia forradalom 1789. augusztus 26-i híres dokumentuma, Az ember és polgár jogainak deklarációja a Tizenegyedik cikkében ekként szól róla: Gondolatainak és véleményének szabad nyilvánítása az ember egyik legbecsesebb joga. így tehát minden polgár szabadon nyilatkozhat szóban, írásban, nyomtatásban, de a törvényben megállapított minden esetben felelős azért, ha visszaél a szabadsággal.m Közismert, hogy az 1848. március 15-i pesti forradalom 12 pontba foglalta össze követeléseit ,,Mit kíván a magyar nemzet. ” címmel,268 269 és ebben a legelső „kívánság” éppen a minket érdeklő alapjog: „Kívánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését. ” Fontosságának megfelelően hamarosan meg is születik az 1848. évi XVIII, törvénycikk, a sajtótörvény, amely az elején rögzíti a legfontosabb elveket: Az előző vizsgálat270 eltöröltetvén örökre, s a sajtószabadság visszaállíttatván, ennek biztosítékául ideiglenesen rendeltetnek: 1. § Gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti. 2. § Sajtóutoni közlés alatt értetik: minden ollyan közlés, melly vagy szavakban, vagy ábrázolatokban, nyomda, kőnyomda s metszés által eszközöltetik, és a mellyek közzététele, a példányok akár ingyen kiosztásával, akár eladásával, már megkezdődött. Az 1848. évi XVIII, törvénycikket követően a második világháború előtt Magyar- országon jelentek még meg sajtótörvények (1914. évi XIV. törvénycikk, 1938. évi XVIII, törvénycikk),271 mivel azonban témánk a XX. század végét érinti, 268 Az emberi jogok dokumentumokban. (Összeállította: Kovács István és Szabó Imre) Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976, 120. p. 269 ... amelynek „első és legfontosabb kívánsága” („Legyen béke, szabadság és egyetértés.”) Magyarország Alaptörvényének (2011. április 25.) is része (záró mondata) lett. 270 A cenzúráról van szó. 271 Sőt, az 1938-1944 közötti zsidótörvények is érintették a sajtószabadság területét. Példaként ezúttal csak két példát említünk. 1938. évi XV. törvénycikk (a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról) 2. §: „Akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője, vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársa csak az lehet, aki a sajtókamara tagja. 3. § A sajtókamarának, úgyszintén 240
