Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: A rendszerváltás és a sajtótörvény
A rendszerváltás és a sajtótörvény Tóth Károly A rendszerváltás és a sajtótörvény 1. A kezdetek Bevezetőként a sajtószabadság lényegéről, jellegéről illik szólni, valamint arról, hogy ez a jogintézmény hol helyezkedik el az alapvető jogok között. Igen könnyű helyzetben vagyunk, ugyanis mindezekre a kérdésekre pontos választ ad a 30/1992. (V 26.) AB határozat megfelelő része: Valamennyi alkotmányos alapjog tekintetében fontos kérdés, hogy azokat lehet-e és milyen feltételekkel megszorítani, korlátozni, kollíziójuk esetén milyen szempontok alapján kell a prioritást meghatározni. A véleménynyilvánítás,illetve az ebbe beletartozó sajtószabadság esetén ez a kérdés kiemelt jelentőséget kap, mivel ezen szabadságok a plurális, demokratikus társadalom alapvető értékei közé tartoznak. Éppen ezért a véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmányos alapjogok között, tulajdonképpen ,, anyajoga ” többféle szabadságjognak, az ún. „ kommunikációs ” alapjogoknak. Ebből eredő külön nevesített jogok a szólás- és a sajtószabadság, amely utóbbi felöleli valamennyi médium szabadságát, továbbá az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát. Tágabb értelemben a véleménynyilvánítási szabadsághoz tartozik a művészi, irodalmi alkotás szabadsága és a művészeti alkotás terjesztésének szabadsága, a tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek tanításának szabadsága. Ez utóbbiak tiszteletben tartásáról és védelméről az Alkotmány 70/G. §-ában külön is rendelkezik. A véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolódik a lelkiismereti és vallásszabadság (60. §), valamint a gyülekezési jog is (62. §). Hogy a sajtószabadságnak már a polgári fejlődés kezdeti időszakától kezdve milyen különleges jelentőséget tulajdonítottak, mi sem mutatja jobban, mint az, 239
