Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)

Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása

Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása

Persze, ismerjük azt a Ralph Dahrendorf német-brit szociológusnak (1929-2009) tulajdonított mondást, amely szerint „Egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell”, ezért nem is hihetjük azt, hogy Magyarországon a rendszerváltás 1989. október 18-án ment végbe,12 hanem természetesen hosszabb folyamatról van szó, azért említettük az „1980-as évek végén - 1990-es évek elején” lezajlott eseményeket.

Az alkotmány(módosítás) előkészítése maga sem volt homogén, lineáris folyamat, hanem több „szálon” futott.

Emlékeztetünk: 1987-1988 folyamán több olyan esemény történt hazánkban is, amely kikezdte a II. világháború után a kelet-közép-európai „népi demokratikus államokban” kialakult torz közjogi rendszert, egyidejűleg plurális, többpárti politikai struktúrát, új alkotmányt (alkotmányos berendezkedést) követelt. Ide tartozik pl., hogy

a) 1987 nyarán jelent meg a „Fordulat és reform” című tanulmány,13 amely bírálata volt ugyan a fennálló rendszernek, ám a „fordulatot” a rezsim „reformja” révén akarták elérni, úgy, hogy a változások a Magyar Szocialista Munkáspárt (a továbbiakban: MSZMP) közreműködésével történjenek. Jelentősége abban állt, hogy fölhívta a figyelmet a legégetőbb problémákra, ugyanakkor több fontos javaslatot is tartalmazott (pl. az Elnöki Tanács Országgyűlést helyettesítő hatáskörének a technikai döntésekre történő korlátozását: a törvényalkotó szerepnek és a kormányzati irányítás tartalmi és személyi feltételei ellenőrzésének az Országgyűlés kezében összpontosítását, valamint, hogy a kormánybizottságok működését át kell tekinteni, célszerű lenne számukat csökkenteni vagy teljesen megszüntetni őket egy kabinet jellegű kormányzás keretében)...;

b) Bihari Mihály tanulmányt tett közzé „Reform és demokrácia” címmel,14 amely a közjogi átalakulás szempontjából lényegesen fontosabb volt az

12 ... akkor szavazta meg ugyanis az Országgyűlés az említett alkotmánymódosítást.

13 Medvetánc, az 1987/2. szám melléklete, 5-128. p. Itt található továbbá a tanulmány és négy háttéranyag előkészítésében, megvitatásában, illetve kidolgozásában részt vevők névsora (129. p.), valamint Lengyel László: Adalékok a Fordulat és reform történetéhez (131-163. p.).

14 Bihari Mihály: Reform és demokrácia. Medvetánc, az 1987/2. szám melléklete, 165-225. p.

23