Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény születése és sajátosságai
_ Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... várjuk tőle a kiegyensúlyozott kapcsolatok bővítését, azt a gyarapodást, amely sokat szenvedett népünket Európa egészéhez kapcsolja. Dr. Paskai László bíboros prímás érsek úr nevében örömmel jelentem az Országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslat tetszésére talált.”253 Nagy József (Baranya 6. vk., az MSZMP nyugalmazott megyei első titkára) az MSZP frakciója nevében támogatta a törvényjavaslatot. Véleménye szerint az új törvény történelmi igazságtételnek tesz eleget, amikor elismeri az egyetemes magyar kultúra kialakításában, művelésében, az egyházak kiemelkedő szerepét: „Az a szándék, hogy megszüntetjük a kötelező világnézet, ideológia monopóliumát, megszüntetjük az államilag támogatott, vagy éppen előírt ateizmust és elismerjük az emberek gondolkodásának szabadságát, sokszínűségét, ez több, mint egy száraz racionális jogalkotási tevékenység.”254 Biacs Péter (Bp. 30. vk., MÉM Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet Főigazgatója): „Valamennyien érezzük a lelkünk mélyén, hogy erkölcsi-etikai megújulásra van szükség. A vallásos és nem vallásos emberek - legyenek az utóbbiak ateisták, panteisták vagy szabadgondolkodók - kinyújthatják a kezüket egymás felé, segíthetnek megőrizni az ember tisztességét és méltóságát. Fogadjuk el és tartsuk tiszteletben a vallások több száz éven át fölhalmozott értékeit - mindannyiunk hasznára.”255 Tóth Károly országos listán megválasztott református püspök - aki többször is hozzászólt - végig kitartott a tíz fővel szemben a 100 fős egyházalapítás mellett: „Arról van szó, hogy hány természetes személy alapíthat vallást. A tíz személy által megállapított vallás ügyét mi komolytalannak tartjuk, és nem értem, miért kell ehhez ragaszkodni. (Nagy taps.) Ezt a módosító javaslatomat fenntartom.”256 Rózsa Edit (Csongrád 3. vk.) vitatta a törvény megalkotásának sürgősségét: „A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint egyházakról szóló törvényjavaslat sürgősségi tárgyalását a Kormány diplomáciai kapcsolataink fejlesztése érdekében, valamint az egyházak ezt szorgalmazó javaslatára kérte”. 253 ON, 6090. o. 254 ON, 6090. o. 255 ON, 6093. o. 256 ON, 6129. o. 234
