Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény születése és sajátosságai
A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról... „Akceptálható-e, hogy a törvényjavaslat sürgősségi tárgyalása, az erre vonatkozó indítvány az egyházi törvény hiányosságaival, kifogásolni valóival együtt a külpolitikát szolgálja? Úgy gondolom, a válasz az, hogy nem!”257 Roszík Gábor az utolsó rendi országgyűlés első, az MDF színeiben megválasztott ellenzéki képviselője, evangélikus lelkész szerint: „a törvénytervezet legfőbb pozitívuma, hogy összhangban van a háromoldalú tárgyalásokon a Magyar Demokrata Fórum közreműködésével megalapozott alkotmánymódosításnak a lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint az egyházak szabad működését biztosító rendelkezéseivel. így némiképpen kitölti azt a joghézagot, ami a jogfosztó rendelkezések nyomán az egyházakat jogbizonytalanságban tartotta, azaz lehetővé teszi, hogy jogi személyként működjenek.”258 Szentágothai János (országos listán megválasztott képviselő, akadémikus): „valamiféle kis garancia kerüljön be ebbe a törvénybe a volt egyházi vagyon sorsáról ... maximálisan legyen biztosítva az, hogy a jövő magyar társadalmában ezek a régi vallási egyesületi és egyházi tulajdonok valamikor helyreálljanak. Nem kívánok földbirtokot, nem kívánok jövedelmező épü- letvagyont sem: az egyházak és egyesületeik majd tudják, hogy mi az, amit visszakérniük kell és amit majd működtetni tudnak.”259 Vona Ferenc (Pest megye 16. vk„ ráckevei körzeti állatorvos): „Ha a társadalomnak szüksége van az egyházak nevelési, egészségügyi és szociális tevékenységére és arra a lelki, szellemi, erkölcsi többletre, amit az egyházak tudnak adni, akkor elemi követelmény, hogy az egyházak az állami intézményekkel azonos mértékű támogatást kapjanak. Ezt ebben a törvényben rögzíteni is kell.”260 Pregun István (Szabolcs-Szatmár 1. vk„ a Nyíregyházi Hittudományi Főiskola rektora) a részletes vitában indokolta módosító javaslatait, például az iskolai hitoktatás fontosságáról. Tamás Gáspár Miklós ellenzéki képviselő véleménye a következő volt, a liberális credo-t igazolandó: „Ezért fogalmaztunk úgy, hogy például az egyház minden olyan vallási tevékenység végzése céljából alakítható, amely 257 ON, 6096. o. 258 ON, 6077. o. 259 ON, 6099-6100. o. 260 ON, 6104. o. 235
