Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény születése és sajátosságai
A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról... A kormány álláspontja szerint: „A nyilvántartásbavétel feltételeivel kapcsolatban több javaslat szerint célszerű lehet az, hogy az egyház megalapításához száz vagy ezer fő, esetleg egy egyházközség felállítását írnánk elő. A Kormány álláspontja szerint ilyen további plusz feltételek előírása jelentős mértékben nehezítené az egyházalapítást, ez pedig a lelkiismereti és vallás- szabadság jogának csorbításához vezetne.” (ON, 6081. o.) Ebből az idézetből és a törvényjavaslat 9. §-hoz fűzött részletes indokolásból is látni, hogy a jogalkotó a liberális credo alapján állva, minimális követelmények előírására törekedett. Az egyesületekkel való „analóg” szabályozás megjelent a képviselői módosító indítványokban is. Tamás Gáspár Miklós szerint „az egyházakra ne vonatkozzék szigorúbb szabály, mint más egyesületekre”.251 A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója Czoma László volt, aki ismertette a bizottság írásos jelentésére hivatkozva a bizottság általános véleményét. Eszerint: „A bizottság egyhangúlag kinyilvánította e törvénytervezetről azt a véleményét, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot színvonalas előterjesztésnek ítéli, amely jól szolgálja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre jutását.”252 Az általános és részletes vitában összesen 11 képviselő, név szerint Bíró Imre, Nagy József, Biacs Péter, Tóth Károly, Rózsa Edit, Roszík Gábor, Szentá- gothai János, Eke Károly, Vona Ferenc, Pregun István és Tamás Gáspár Miklós szólt hozzá. A névsorból látható, hogy különösen az egyházak képviselői, az ellenzéki és a független képviselők szóltak hozzá és nyújtottak be módosító javaslatokat. Hozzászólásaikból következzék néhány rövid idézet. Bíró Imre országos listán megválasztott római katolikus kanonok: „E törvényjavaslat megtárgyalásával természetesen a katolikus egyházak fórumain is foglalkoztak. így elsősorban vezetői, a püspökök alkottak véleményt róla, és ezt az állásfoglalást terjesztették a Szentszékhez, a legfelsőbb egyházi fórumhoz. Itt tetszéssel találkozott mindaz az erőfeszítés, amely a jogalkotók tevékenysége során ebben a törvényjavaslatban testet öltött. Szívesen gondolunk arra, hogy külügyminiszterünk látogatása a Szentszéknél és kézfogása a katolikus egyház vezetőjével egyúttal erre a törvényjavaslatra is áldását hozta közénk és szabad utat biztosított annak elfogadása felé. Mindez történik röviddel a diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt, amely annyira fontos nekünk, hiszen 251 529. számú iromány. 252 ON, 6087. o. Lásd továbbá 534. irományszámon a bizottság jelentését. 233
