Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény születése és sajátosságai
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... közben jelentősen átalakult Országgyűlés döntött, amely 1987 decemberében még ellenszavazat nélkül elfogadta az ÁEH elnökének beszámolóját az elmúlt évtizedek egyházpolitikájáról. A „szellemi munkásőrségnek” becézett hivatal beszámolójáról szóló határozat visszavonását a törvény vitájában az egyik ellenzéki képviselő, Roszík Gábor kezdeményezte.249 A törvényjavaslatot a Németh-kormány sürgőséggel nyújtotta be 1990. január 23-án, előadója Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter volt.250 Az igazságügyi miniszter utalt a történelmi hagyományokra, így mindenekelőtt a „A vallás dolgában” született 1848. évi XX. törvénycikkre, továbbá a pártállamban is néhány paragrafus erejéig hatályban tartott 1895. évi XLIII, törvénycikkre. Az utóbbi kapcsán kiemelte: „jelen törvényjavaslat sok tekintetben, így szabályozási tárgykörében, szerkezete vonatkozásában nagyon közel áll a múlt századi törvényhez.” (ON, 6075 o.) A törvényjavaslat a mintaadó törvény szerint „átfogóan szabályozza a lelkiismereti és vallásszabadsággal, valamint az egyházakkal kapcsolatos kérdéseket, így meghatározza a jog tartalmát és jogi szabályozással biztosítja a szabadságjog érvényesülését; rendezi az állam és az egyház viszonyát; rendelkezik az egyházi gazdálkodás legfontosabb témáiról; valamint az egyház esetleges megszűnésével összefüggő kérdésekről.” (ON, 6077. o.) A miniszteri expozé kiemelte, hogy „A törvényjavaslat széles körű politikai és szakmai véleményegyeztetés eredményeként jött létre. Az előkészítésben részt vettek, illetőleg háromoldalú egyeztető tárgyaláson megvitatták a magyarországi egyházak, a politikai pártok és társadalmi szervezetek, illetőleg a tudományos élet képviselői. A törvénytervezetben foglaltak tekintetében tehát teljes tartalmi konszenzus mutatkozik.” (ON, 6078. o.) A miniszter hosszú és alapos előterjesztése, amely utalt a kérdéskör szabályozatlanságára és az állam nemzetközi kötelezettségeire, részletesen ismertette a vitás kérdéseket is és rögzítette egyúttal a kormány álláspontját. Ebből egyet emelnék ki, amely évtizedeken keresztül viták középpontjában volt. A törvényjavaslat 9. §-a az egyesületekhez hasonlóan eredetileg tíz természetes személyt kívánt meg az egyház alapításához. 249 Roszík Gábor képviselő hozzászólása, ON, 6097-6098. o. 250 ON, 6075-6085. o. A miniszteri expozéból néhány tartalmi és szó szerinti idézetet válogattam ki. Az idézeteknek a szövegben jelölöm meg a pontos naplóbeli forráshelyét. 232
