Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... újabb módosítása történt az 1989. évi XXXI. törvénnyel. Hogy mégis használtuk e jelzőt, annak az az oka, hogy az 1989. októberi változtatás semmiképpen nem hasonlítható egyetlen korábbihoz sem, hiszen valóban új, komplett állami berendezkedést (állam- és kormányformát, hatalommegosztási rendszert stb.) hozott létre, olyat, amely viszonylag hosszabb ideig képes volt fennmaradni, jóllehet az azt elfogadó Országgyűlést a közjogi-politikai átalakulás kezdetétől fogva alkotmányozásra alkalmatlannak, politikailag illegitimnek tekintették... Az 1980-as évek végén- 1990-es évek elején lezajlott közjogi-politikai eseményeket, folyamatokat joggal nevezhetjük rendszerváltásnak (rendszerváltozásnak, rendszerváltoztatásnak), hiszen függetlenül attól, hogy a gazdasági, kulturális, szociális stb. területen milyen változások mentek végbe, vitathatatlan, hogy az 1989. évi XXXI. törvénnyel a közjogban mélyreható, gyökeres átalakulás történt (lásd állam- és kormányforma, hatalommegosztási rendszer stb.), ezért e törvényt is joggal minősíthetjük „rendszerváltó alkotmánymódosításnak”. Természetesen nem kívánjuk a gazdasági, kulturális, szociális stb. téren végbement rendszerváltás eredményeit értékelni, még kevésbé lebecsülni, de azt túlzás nélkül jegyezhetjük meg, hogy egy állam, egy társadalom élete, működése szempontjából mégis a közjogi-alkotmányjogi átalakulás az elsődleges, a meghatározó, hiszen ez a közhatalom kérdéseiről szól, arról, kinek a kezében van a közhatalom, ki határozhatja meg az állam, a társadalom működésének legfontosabb elveit, szabályait, az emberek köz(össégi) életének lehetőségeit, valamint korlátáit.11 11 Nem véletlen tehát, hogy a rendszerváltáshoz kapcsolódó kerékasztal-tárgyalások szakértői szintű munkabizottságai is ilyen jellegű témák megtárgyalására kaptak megbízást, íme, a Nemzeti Kerekasztal (a továbbiakban: NKA) tárgyalási struktúrája az 1989. június 21-i megállapodás szerint: I. Politikai munkabizottságok: 1/1. Az alkotmánymódosítás időszerű tételei, a köztársasági elnöki intézmény és az alkotmányosság kérdései; 1/2. A politikai pártok működésének jogi szabályozása; 1/3. A választásokkal kapcsolatos kérdések, a választójogi törvény; 1/4. A büntető törvénykönyv és a büntető-eljárási törvény módosításának elvei; 1/5. A tájékoztatás és az információ kérdései és az új tájékoztatási törvény; 1/6. Az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtése. Ámde még a II. Gazdasági munkabizottságok témái is erőteljes közjogi jelleget mutatnak: II/l. Gazdasági válság leküzdésének stratégiai kérdései (adósságprobléma, szerkezet-átalakítás, infláció); II/2. A gazdasági válság szociális következményei és kezelésének módjai; II/3. A tulajdonreform, különös tekintettel az állami vagyon átalakulására; II/4. A földtulajdon és a szövetkezeti törvény kérdései; II/5. A költségvetési reform és az államháztartási törvény; II/6. A versenyjog és a monopolellenes szabályozások jogi akadályainak lebontása. 22
