Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása hatalma maradéktalanul kifejezésre jusson - a törvények aláírására vonatkozó hatáskört az Elnöki Tanács elnökétől és titkárától az Országgyűlés elnökéhez és soros jegyzőihez helyezi át, valamint a kihirdetésről is - az Elnöki Tanács elnöke helyett - az Országgyűlés elnöke gondoskodik. Ami az egyes alapvető szabadságjogokra vonatkozó módosításokat illeti, ezúttal mindössze két rendelkezést idézünk: „A Magyar Népköztársaság biztosítja a szólásszabadságot és a sajtószabadságot”9 - Hasonlóképpen „csendes engedményeket” rejt az is, hogy „Az egyesülési jog és a gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét”.10 I) 1989. VIII. ív. - a bizalmatlansági indítványról (a politikai bizalom kérdéséről) szól: „A képviselők legalább egyötöde a Minisztertanáccsal vagy valamely tagjával szemben írásban bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A Minisztertanács elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni”, valamint rendelkezik ennek egyes eljárási szabályairól is. 2. A „rendszerváltó” alkotmánymódosítás (1989. évi XXXI. tv.) előkészítése Az „előzmények” vázlatos - az Alkotmány eredeti, 1949. évi szövegének az 1989. évi VIII. törvényig terjedő - áttekintése után annak az időszaknak az alkotmányozási törekvéseit, vitáit és kodifikálását kell elemeznünk, amelyek végén „új” alkotmány születik. Az „új” jelzőt azért tettük idézőjelbe, mert formálisan nem új alkotmány jött létre, hanem a „sztálini” Alkotmány többször módosított szövegének ismét 9 Talán nem árt emlékeztetni, hogy az Alkotmány ekkor hatályos szövege (lásd 1972. évi I. tv.) még úgy rendelkezett, hogy „A Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot”. 10 Csakhogy az egyesülési jog gyakorlásához az 1972. évi I. tv. meglehetősen „sajátos” szempontokat határozott meg: „A szocializmus rendjének és vívmányainak védelmére, a szocialista építőmunkában és a közéletben való fokozott részvételre, a kulturális nevelőmunka kiszélesítésére, a nép jogainak és kötelességeinek megvalósítására, a nemzetközi szolidaritás ápolására a dolgozók tömegszervezeteket és tömegmozgalmakat hozhatnak létre”. 21
