Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény születése, főbb jellemzői
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... Nagyon tanulságos az is, hogy a törvény általános indokolása hogyan jellemzi a rendszert önmagát: „Az új választójogi törvény nem egyszerű, hisz az átmeneti és formálódó társadalmi-politikai viszonyainkhoz igazodik. Egy arányosságra törekvő vegyes választási rendszert tartalmaz a Javaslat, amelyben 176 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, 152 képviselői helyet a területi (megyei) listákon szerezhetnek meg a pártok. További 58 képviselői mandátum sorsa az aránytalanságokat kiegyenlítő országos listákon dőlne el.”226 Ebből a szövegből a szakirodalom gyakorta idézte az „arányosságra törekvő” kifejezést. A 4. §-hoz fűzött részletes indokolás szerint: „A nemzetközi tapasztalatok szerint a többpártrendszerre épülő választásokra rendkívül sokféle választási eljárási rend alakítható ki. A tisztán listás, vagy kizárólag egyéni választókerületi rendszerekre, továbbá ezek kombinált formáira is számos példa található. Hazánkban jelenleg olyan megoldást célszerű követni, amely ötvözi a pártok létéhez kötődő listás, valamint az egyéni választókerületi rendszert és nem hagy veszendőbe menni egyetlen szavazatot sem. A Javaslat ennek megfelelően olyan kombinált választási rendszert tartalmaz, amelyben eltérő szabályok szerint kell képviselőt választani az egyéni és a területi (megyei, fővárosi) választókerületekben. Az egyéni választókerületben mintegy 60 000 lakos választ egy képviselőt. A választópolgároknak két szavazatuk van, két szavazólapot kapnak. Egyikkel egyéni választókerületi jelöltre, másikkal a pártok megyei (fővárosi) listájára szavazhatnak. Az egyéni választókerületben a győztes jelölt mandátumot kap. Az egyéni és a területi választókerületekben a pártjelöltekre leadott olyan szavazatokat, amelyekkel a jelölt vagy a lista mandátumhoz nem jutott, országosan összesítik és 58 mandátumot az összesített „töredékszavazatok” arányában osztanak fel a pártok országos listái között. A kombinált választási rendszer eredményeként 176 képviselő egyéni választókerületben, 152 képviselő területi választókerületből és 58 képviselő országos listáról kerül be az Országgyűlésbe. A képviselők létszáma 386. A képviselők jogállása azonos, azt nem befolyásolja, hogy egyéni, területi választókerületben, vagy országos listán jutottak mandátumhoz.227 A törvényjavaslat részletes indokolása pontosan leírta a vegyes rendszer lényegét. 226 Lásd Magyar Közlöny 1989. október 30. 77. szám 1323-1324. p. 227 Lásd Magyar Közlöny 1989. október 30. 77. szám 1324. p. 218
