Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény születése, főbb jellemzői
Az országgy ölési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény... A választójogi törvény negyed százados „utóéletéről” elmondható, hogy a választási rendszer lényegét meghatározó paragrafusokat (a törvény 4-9. §-ait) nem érintették a törvény későbbi módosításai és a törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntések sem. A módosítások sorából kiemelhető az 1994. évi III. törvény, amely az 1994-es országgyűlési választásokat megelőzően korszerűsítette a választási rendszer egészét. A viszonylag terjedelmes (39 paragrafusból álló) novella döntően a választási eljárást szabályozza. Egyetlenegy a rendszert is érintő szabálya a 4%-os küszöb ötre emelése volt. Lényeges változást hozott a választójog egészére nézve a választási eljárásról megalkotott 1997. évi C. törvény. A választási eljárási kódex a választási rendszerről szóló 1989. évi XXXIV, törvény novellája is egyben, hatályon kívül helyezte és „átemelte” a választási eljárásról szóló fejezeteket. Az 1989. évi XXXIV, törvény ezt követően csupán a választójog anyagi jogi normáit tartalmazta az instabilabb eljárási szabályokat nélkülözte. A törvény eredeti 56 paragrafusából 14 maradt meg, e regulák a választójogot, továbbá a már többször hivatkozott rendszerszerű szabályokat tartalmazták. Az egyre nagyobb terjedelemben szabályozó választási rendszer élő jog lett. A 2010-ben az Országos Választási Iroda gondozásában már harmadik kiadásban megjelent a Választójogi Kézikönyv (Jogszabályok és joggyakorlat) című kiadványa kitűnő összefoglalója a változásoknak. E kézikönyv bedolgozza az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok és az Országos Választási Bizottság határozatait, ítéleteit, elvi állásfoglalásait.228 A társadalmi-politikai környezet, amelyre alkotói szabták az eredeti választási joganyagot a negyed század alatt természetszerűleg jelentősen megváltozott, a rendszer mégis változatlanul létezett és működőképes volt. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény erényeit és hibáit az alkotmányjog-tudomány mélyrehatóan értékelte. A szakmai-politikai viták sok más kérdés között leggyakrabban a következő témaköröket érintették:- az abszolút többségi választókerületi rendszer relatív többségessé és egy fordulóssá tétele. A 176 egyéni választókerület „angolosítása”, az érvényességi és eredményességi limitek eltörlése.- az ajánlási rendszer átalakítás. A kialakult többpártrendszerekre 228 Választójogi Kézikönyv. Összeállította és szerkesztette: Berta Zsolt. Textpert Kft., Budapest, 2010. 219
