Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény keletkezése és jellemzői. Az intézmény a mából nézve
A népszavazásról és a népi kezdeményezésről... „naiv” 1989-es joganyaggal [Alaptörvény 8. § 31. § (2), a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény és a 2013. évi XXXVI, új választási eljárási törvény]. Jelentősen változott a közvetlen demokrácia filozófiája is a három szintű (alkotmány, róla szóló törvény, eljárási törvény) joganyagban. Lényegében három, egymást követő modellről lehet szólni:- a Lex Nagymaros liberális, alapjogbarát megoldást hozott, kevéssé védte a képviseleti szerv hatáskörét, tág teret engedett a népszavazási kezdeményezéseknek;- az 1997-2012 közötti alkotmányos modellt sokan „középerős”, közvetlen megoldásnak tartották, például az eredményességi klauzula leszállítása miatt;- az Alaptörvény utáni korszakot „gyenge”, közvetlen demokratikus modellként írja le a szakirodalom, másként fogalmazva, alapvetően parlament-barát és kevéssé alapjog-barát megoldás. A képzeletbeli történelmi skálán talán jól látható, hogy az 1989-es eredőhöz képest sokat puhult, korlátozódott jogilag a közvetlen demokrácia. A szigorodást minden bizonnyal motiválta a népszavazási „cunami” megérkezése, ennek csúcspontja 2007, 385 országos népszavazási kezdeményezéssel. A népszavazási jog túlságosan is élő jog lett a magyar alkotmányos demokráciában, gyakorta lejáratva az intézményt magát. Az Alkotmánybíróság például, amíg hatáskörébe tartozott az OVB határozatok elleni kifogások felülvizsgálata, 1997 és 2012 között 582 határozatot hozott konkrét hitelesítési ügyekben. Az elbírált kérdések alapján (például ingyen sör határozat) volt alkotmánybíróként is csak megerősíteni tudom az intézmény komolytalanná válását. Bár a népszavazási kezdeményezések száma, különösen a 2000-es évek után több ezerre tehető, a szigorú szürőszabályoknak köszönhetően az országosan elrendelt népszavazások száma mindösszesen 7. (Lásd a függelékei). Örökké visszatérő kérdés, van-e jó megoldás, üdvözítő modell? A parlamentarizmus és a közvetlen demokrácia viszonyának megítélésében két véglettel találkozunk. Régi értékvita ez; az egyik oldalon, mondjuk Rousseau oldalán az utca, a populizmus mindenek fölöttinek, kizárólagosnak gondolja a közvetlen demokráciát. A másik oldalon mondjuk Montesquieu és Constant oldalán a parlamentarizmus, antik nosztalgiának, meghaladottnak tartja a népszavazást, 195
