Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény keletkezése és jellemzői. Az intézmény a mából nézve
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... amely, ha szakadatlan, akkor veszedelmes a nyugati demokráciára. Az első nézet nem számol a közvetlen demokrácia veszélyeivel, turbulenciájával, destabilizáló szerepével és korlátáival. A másik nézet pedig nem számol azzal, hogy ennek az intézménynek nagyon komoly demokratikus tartalma van, és nem csak a választás napján vagyunk alanyai a politikai jognak és szereplői a hatalomgyakorlásnak. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy mire alkalmas ez az intézmény, tisztában vagyunk veszélyeivel és erényeivel, akkor kiegyensúlyo- zottabban illeszthetjük a képviseleti demokráciához. A liberális, a középerős és a gyenge közvetlen demokratikus modelleket értékelve a véleményem az, hogy egy kiegyensúlyozott ponton is lehet megálló az intézmények szabályozásakor. Azzal a szójátékkal szeretném zárni ezt a meg-megelevenedő értékvitát, hogy a népszavazás az antik világ óta „igen nemes” intézmény, azaz igennel és nemmel képes a döntéshozatalra, nem több és nem kevesebb. Meggyőzni érvekkel nem tud. A meggyőzésnek a parlamentben a helye. Nem minden a jogon múlik, a társadalom, a pártok, a polgárok, a politika- és jog kultúrája segíthet igazán bennünket az állandóan végletekbe átbillenő modellváltásoknál. Igaz már az antik világban is és a mai napig a fennálló hatalom leváltására, elűzésére kívánják felhasználni elsődlegesen ezt az intézményt, negatív hatalomként. Ez az irány megítélésem szerint nem jó irány, és zsákutcában vagyunk. Vissza kéne térni a törvényi preambulumban veretes módon megfogalmazott gondolathoz; a népszavazás rendeltetése, az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntése. 196
