Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény keletkezése és jellemzői. Az intézmény a mából nézve
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... A politikai rendszer a pártállam korlátái szerint próbált választ adni ezekre a „lokális” felvetésekre, visszafogva a kezdeményezők radikálisabb elképzeléseit. Az MSZMP PB 1987. április 21-i állásfoglalása lényegében csak a helyi népszavazást tűrte meg, s törvény helyett egy tanácsi hivatali irányelv született a helyi szavazásokról.184 Az események felgyorsultak, az 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról már tágabb jogi kereteket, az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete pedig szabadabb politikai környezetet teremtett a törvényalkotás számára. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény értelmében [3. § e) pont] törvényben kell szabályozni a népszavazást. Az MSZMP országos értekezletének állásfoglalása kimondta, hogy törvényt kell alkotni az országos és a helyi népszavazás alkalmazásáról, az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya 1988. július 26-án javaslatot dolgozott ki a törvény elveire.185 A javaslat főbb elvei a következők voltak:- egységesen törvényben kell szabályozni az országos és a helyi népszavazást;- nyíljon lehetőség a népszavazás általánosan ismert, fő formáinak gyakorlására (referendum, plebiszcitum, véleménynyilvánító népszavazás);- minden államszervezeti szinten lehessen népszavazást tartani;- különösen érdekes a pártanyagnak a kezdeményezők széles alanyi körére vonatkozó elképzelése, mind országos, mind helyi szinten. Ezek a politikai direktívák jelentősen befolyásolták a törvényjavaslat megszövegezését. Az országos népszavazási törvény iránti igényt az 1988-as év környezet- védelmi mozgalmai, mindenekelőtt a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozások fogalmazták meg a legmarkánsabban (pl. 1988. szeptember 12-, 13-, 17-, 30-i, október 31-i, november 5-i tüntetések). 1988 novemberében népszavazási aláírásgyűjtés kezdődött el a vízlépcső megépítése ellen. A petíció lényege a következő volt: „Amennyiben a Kormány és a parlament nem állna feladatának magaslatán, hogy azonnali és végleges döntést hozzon, KÖVETELJÜK AZ 184 7007/1987. (TK. 22.) 185 Lásd MSZMP KAO 1988. július 26-ai javaslatát. 188
