Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény keletkezése és jellemzői. Az intézmény a mából nézve
A népszavazásról és a népi kezdeményezésről... Kukorelli István A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény keletkezése és jellemzői. Az intézmény a mából nézve 1. A közvetlen kiváltó okok A népszavazást közvetlen kiváltó okai közül történetileg három van szoros összefüggésben politikailag az intézmény bevezetésével. Időrendben haladva:- a településfejlesztési hozzájárulás bevezetése (1984);- az állami területi beosztásból feltörő feszültségek, önállósodási, kiválási kísérletek, helyi népszavazások (1985-től folyamatosan);- az 1988-as év környezetvédelmi mozgalmai, legelébb a bős-nagymarosi „vízlépcsőd”. A közvetlen, felületi kiváltó okok mellett természetesen voltak a népszavazás iránti igénynek mélyebb okai is. A közvetlen demokrácia iránti igény történetileg és politikailag akkor szokott feltörni elemi erővel, amikor a politikai rendszer, a kormányzat társadalmi elfogadottsága a minimálisra csökken. Az 1980-as évek végén egyértelműen ez a helyzet. A válságba jutott posztkádári rendszerben a reformerők jóvoltából fokozatosan megteremtődtek azok az alkotmányos kapaszkodók, amelyek később legalitást adtak a tömegpolitikai részvételnek, az alkotmányos rendszerváltozásnak is. A népszavazási törvény iránti társadalmi igény első közvetlen kiváltója történetileg a településfejlesztési hozzájárulás - akkori közkedvelt nevén a tehó - bevezetése volt (lásd 1984. évi 12. sz. tvr.). Az új intézményre, vagyis a tehó-ra reagálva a HVG 1984. szeptember 1-jei száma kitekintést adott a 183
