Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... alapjogvédő szervek (például az ombudsman) határozataikban, ajánlásaikban, beszámolóikban alakították. A két alapjog kedvenc témája az állam- és jogtudományoknak is.172 A 2011-ben elfogadott Alaptörvény VIII. cikke lényegében megőrzi az 1989-es alapokat. Hangsúlyoznám, hogy ezeket a törvények eredeti szövegéből egyértelműen kiolvasható jogállami alapokat nem a mából és a mához kell viszonyítani, hanem az azt közvetlenül megelőző pártállami közelmúlthoz. Ahhoz képest valóban a reveláció erejével hatottak a jogelvek, amelyek le és felváltották a régi rendet, betöltötték a szabályozási űrt és megoldották a „zűrt”. Amiért ez történetileg így sikeredett, abban jelentős szerepe volt az MSZMP-től függetlenedni kívánó Németh-kormánynak, a kormányt támogató függetlenedő parlamenti többségnek és nem utolsósorban a törvényekről lefolytatott, az ellenzéket is bevonó nyilvános közbeszédnek. A kormány láthatóan nem a párt, hanem a társadalom pártjára állt. Ezért állítom azt záró gondolatként, hogy a két törvény rendkívül jelentős a békés történelmi átmenet nézőpontjából, ez adott legalitást a civil társadalomnak, a rendszer-átalakítás tömegméretű megmozdulásainak, ez tette lehetővé, hogy nem az utcán dőltek el a történelem nagy kérdései. 3/2013. (II. 14.) AB határozat. Az utóbbi határozatot részletesen elemzi Csőre Eszter: Az Alkotmánybíróság határozata a gyülekezési jog gyakorlásáról. JeMa, 2013/4. 3-12. p. Az egyesülési joggal kapcsolatban kiemelendő a 6/2001. (III. 14.) AB határozat. Az ombudsman gyakorlatával összefüggésben érdemes megemlíteni az AJOB Projektfüzetek, Gyülekezési jogi projektről szóló 2009/1. számát (szerkesztő: Hajas Barnabás). OBH, Budapest, 2009. 172 Horváth Attila: A gyülekezési jog elméletének és gyakorlatának története Magyarországon 1989-ig. Jogtörténeti Szemle, 2007/1. szám. 4-15. p; Szabó Máté, Halász Zsolt, Lápossy Attila, Hajas Barnabás, Juhász Zoltán, Mudráné Láng Erzsébet, Török Zoltán, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, Kolláth György, Gaudi-Nagy Tamás: Gyülekezési jog - problématérkép (konferenciaanyag). Közjogi Szemle, 2008. szeptember. 16-37. p.; Hajas Barnabás, Bihari Mihály: Gyülekezési jog - a jogalkalmazás során felmerülő újabb problémákról. Közjogi Szemle, 2009. március. 23-31. p.; Rendészeti Szemle, 57. évfolyam, 2009/2. száma tematikus lapszámot közöl a gyülekezési jogról.; Drinóczi TImea-Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban. JURA, 8. évfolyam, 2002/1. szám. 21-34. p.; Drinóczi Tímea-Petrétei József: Az egyesülési jog alkotmányjogi megközelítése. JURA, 9. évfolyam, 2003/1. szám. 59-72. p.; Do- MANiczKY Endre: Az első magyar egyesülési törvényjavaslat. Közjogi Szemle, 2010. június. 26-35. p. 182
