Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények
Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”... téren gyülekezni, ekkor a rendezvény megtiltható, feloszlatható. Ez a bírósági jogorvoslatokhoz kötött megoldás biztosítaná leginkább az Országgyűlés munkájának zavartalanságát, mert kizárja azt, hogy a döntéshozatal pillanatában a népszuverenitást gyakorló testület közvetlenül politikai befolyások hatására döntsön. Ez a jogi lehetőség egyébként most is benne van a törvényben, ha nem is ennyire árnyaltan, így a 4. § akár hatályon kívül helyezhető, de mindenképpen átgondolandó. Ennek kezdeményezését nem a kormánytól kell elvárni, hanem azoktól a képviselőktől, akik a döntéshozatalkor más véleményen voltak és akik talán ma is egyetértenek abban, hogy a törvények minden egyes paragrafusánál a társadalmi egyetértésre kell törekedni, hogy átalakuló társadalmunkban nem parancsjog, hanem konszenzusjog kell a jövőben. Addig pedig, ameddig ez a módosítás meggyőző érvekkel el nem érhető, ki nem harcolható, tisztelni kell a törvényt a Kossuth-szobrot márciusban közösen koszorúzni kívánó állampolgároknak is.”169 A Kossuth tér kérdését véglegesen az 1989. március 14-i Magyar Közlönyben közzétett, 1989. évi IV. törvény oldotta meg, amely hatályon kívül helyezte a gyülekezési törvény idézett 4. §-át.170 * * * Több, mint negyed századdal a törvények elfogadása után továbbra is feltehető a kérdés, milyen szerepük volt a törvényeknek az alkotmányos rendszerváltozás folyamatában. A véleményem abban az irányban erősödött meg, hogy a betöltött szerep jelentős, éppen jogállami tartalmuk miatt. A törvények hatályba lépését követően oldódott a félelem, amely minden demokrácia és demokrata rákfenéje. Tanulságos visszagondolni az alapszabály-alkotási lázra, amely az egyesülési törvény hatálybalépését követte országszerte. A jó kedvű bázisdemokrácia idején a civil társadalmat még nem falta fel a többpártrendszer. Az egyesülési és gyülekezési szabadság az elmúlt évtizedekben élő joggá vált, lényeges tartalmát az Alkotmánybíróság,171 a bíróságok és más 169 Az írást a Magyar Nemzet 1989. február 18-i száma közölte. 170 A kétlapos Magyar Közlöny 16. száma a nemzeti ünnep, március 15-e előtt hirdette ki s.o.s. a gyülekezési törvényt módosító IV. törvényt, amelyet március 10-i ülésén fogadott el az országgyűlés. ON. 3502. o. 171 A gyülekezési joggal összefüggésben lásd 55/2001. (XI. 29.) AB határozat, 75/2008. (V. 29.) AB határozat, 4/2007. (II. 13.) AB határozat, 40/2010. (IV. 15.) AB határozat, 181
