Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények
Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”... törvényeknél (és a választójogi törvény esetében) élte virágkorát. Dokumentálható, hogy az indulási oldalhoz képest (lásd Az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat főbb elvei című, még Markója Imre igazságügy-miniszter által jegyzett 1988. június 6-i keltezésű dokumentumokat a 2. és 3. számú mellékletben) az érkezési oldal, vagyis a törvények végleges szövege, alapvetően más, mondhatni jogállami tartalmú lett. Már a parlamenti vitára beterjesztett törvényjavaslatok is jelentősen eltértek a társadalmi vitára bocsátott tervezetektől. 4. Az egyesülési törvény társadalmi vitája A törvények születési folyamatának közelről is részese lehettem. A HNF Közjogi Bizottsága többször napirendre tűzte a törvénytervezeteket, például együttes ülésen 1988. július 8-án a Művelődéspolitikai Bizottsággal (lásd 4. számú melléklet). A Közjogi Bizottság gazdája volt a társadalmi vitának is, amelyet 1988. szeptember 1. és 30. között kellett lebonyolítani. Ezt megelőzően az országos napilapok augusztus 27-én közzétették a törvénytervezetek szövegét. Az egyesülési és gyülekezési törvény társadalmi vitafórumain legalább annyi, ha nem több értelmes hozzászólással és emberrel találkoztam személyesen, mint a NEKA négy hónapja alatt. Ezeken a vitafórumokon országszerte aktívan részt vettek, az akkor másként gondolkodónak minősített polgártársaink is. Jelen tanulmányban szó szerint közlöm a Közjogi Bizottság 1988. október 12-i ülésére készített, kéziratban megmaradt „előadói” beszédemet. A Közjogi Bizottság társadalmi vita tapasztalatait összegző ülésének napirendjén szerepelt egy közös állásfoglalás tervezetének elfogadása a HNF Országos Elnöksége részére (a Közjogi Bizottság üléséről szóló emlékeztetőt az 5. számú melléklet tartalmazza). A Közjogi Bizottság ülésének egyik meglepetése volt, hogy az igazságügy-miniszter helyettese már a társadalmi vitákra figyelő, átdolgozott törvényszövegekkel állt elő.165 165 Az információt megerősíti az ülésen részt vevő és felszólaló Halmai Gábor, aki a Közjogi Bizottság tagja volt. Egyesüljetek, gyülekezzetek! Egy kodifikáció története. In: Magyarország Politikai Évkönyve (szerkesztette: Kurtán Sándor-Sándor Péter-Vass László). Budapest, 1988, 238-246. p. 171
