Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... A törvényeket előterjesztő igazságügyminiszter, Kulcsár Kálmán szerint: „Valósággá kell változtatni.. .az egyesülés és a gyülekezésre vonatkozó alapvető emberi jogokat, biztosítani, hogy konkrétan élhessünk velük.”163 Vannak olyan nézetek, amelyek a többpártrendszert ezekhez a törvényekhez kötik. Kétségtelen tény, hogy az előterjesztő miniszter külön hangsúlyozta, az egyesülési jog alapján politikai pártok is létrehozhatók. Az egyesülési jogról szóló törvény 2. § (1) bekezdésében pedig normatív módon szerepel a pártalapítás szabadsága. A törvények elfogadása - a preambulumok utalnak is erre - következett a frissen módosított alkotmány 65. §-ából, a jogalkotási törvény előírásaiból és a nemzetközi kötelezettségekből is. A törvényeket mások, a tárgyalásos forradalom előtti pretörvényeknek, szocialisztikus módszerekkel, társadalmi vitában elfogadott kétlelkű törvényeknek nevezték. Kétségtelen tény, hogy az alkotmány módosításáról szóló 1989. évi I. törvény és a két alapjogi törvény indokolása még a „szocialista jogállamiság” kiteljesítését tűzte ki célul, ám sem az előterjesztői beszédben, sem a törvények végleges normaszövegében nem találkozunk a korábbi évtizedekben megszokott klauzulákkal. Jó példa erre, hogy a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat eredeti szövegébe is az 1949-es alkotmány szellemének megfelelően, a jogot még „a szocializmus, a nép érdekében” lehetett gyakorolni. Ehhez képest a Gytv. végső szövege óriási előrelépést jelentett, amikor előírta, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével [2. § (3) bekezdés]. A törvény az előterjesztő miniszter szavaival élve: „Nem old meg a politika helyett semmit. De megadja a szükséges jogi keretet a megoldásra.”164 A rendszerváltozás évének első törvényei jogállami keretet, mozgásteret biztosítottak a társadalmi folyamatoknak. Ahhoz, hogy a rendszer keretei között ilyen jogállami mércével is mérhető törvények születtek, kellett az a társadalmi nyomás, amely a láthatóan visszarendeződni kívánó egypárti akaratot áttörte, az indokolatlan vagy egyenesen direkt politikai jellegű korlátozási szándékokat megvétózta. A sokszor jogosan kritizált és az első szabad választások után a jogalkotási törvényből kigyomlált társadalmi vita éppen ezeknél az alapjogi 163 ON. 3094. o. 164 ON. 3102. o. 170
