Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény Az Szív. 1. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szinte szó szerint megtalálhatók II. János Pál pápa enciklikájának általunk is idézett részében, a (4) bekezdés azonban - némiképp váratlanul - a szolidaritási sztrájkról rendelkezik. Ennek magyarázatát a törvény részletes indokolása adja meg: „A Javaslat- a nemzetközi gyakorlattal összhangban - biztosítja a szolidaritási sztrájkhoz való jogot is. Mivel az ilyen típusú sztrájk olyan munkáltatónál is hátrányt okozhat, amelyiknek a sztrájkkövetelés orvoslására nincs lehetősége, indokolt különleges garancia a sztrájk jogszerűségét illetően. Ezért ilyen sztrájkot csak a szakszervezet kezdeményezhet.” A sztrájk „típusainál” idéznünk kell az Szív. 2. § (3) bekezdésében foglaltakat is: „Az (1) és (2) bekezdésben említett egyeztetés ideje alatt is egy alkalommal sztrájk tartható, azonban ennek az időtartama a két órát nem haladhatja meg.”142 - Ez az ún.figyelmeztető sztrájk. Berki Erzsébet is munkabeszüntetés értelemben használja a sztrájk fogalmát, amikor a sztrájktörvényben szabályozott formákat sorolja föl: „Sztrájk - legalább 2 fő részvételével zajló ideiglenes munkabeszüntetés, amelyet sztrájkként (és nem figyelmeztető sztrájkként) hirdetnek meg; figyelmeztető sztrájk- olyan, legalább 2 fő részvételével zajló ideiglenes munkabeszüntetés, amelyet figyelmeztető sztrájkként hirdetnek meg (ennek megfelelően időtartama legfeljebb két óra); szolidaritási sztrájk - olyan, legalább 2 fő részvételével zajló munkabeszüntetés, amely egy másik sztrájkoló, vagy másik akciót folytató munkavállalói csoport iránti szolidaritás kifejezésére szolgál, önálló (saját) követeléseket a szervezők nem fogalmaznak meg.”143 Fogadjuk el, hogy a sztrájk munkabeszüntetést jelent, a jog számára legalábbis mindenképpen ez a fogalom használható! Ha a sztrájkot egyértelműen munkabeszüntetésnek tekintjük is [lásd 1. § (2) bek.], megjegyezzük, hogy lehetséges a munkavállalóknak a munkaadók („szociális ellenjátékosok”) elleni gazdasági-szociális érdekeiért folyó harcában a munka beszüntetése mellett annak folytatása, mégpedig a végzésével 142 Érdekességként említjük, hogy az Ogy-vitában elhangzott: a 2. § (3) bekezdésével kapcsolatban felmerült még a tízperces figyelmeztető sztrájk kérdése, ezt azonban a bizottság azzal vetette el, hogy Magyarországon egy tízperces leállást senki sem venne részre... 143 Berki Erzsébet: Sztrájkok és más direkt akciók a kilencvenes években Magyarországon. In: Munkaügyi konfliktusok és viták, 94. p.; valamint ugyanezeket a meghatározásokat lásd Uő: Sztrájk 2.0: A munkaharc eszközeinek alkalmazása Magyarországon. Kiadja: Dura Studio Kft., Budapest, 2016. 149
