Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... kapcsolatos szabályoknak a kínosan precíz betartásával, az ún. „túlbuzgósági” sztrájk tartásával. - Hasonlóképpen ide sorolhatjuk a „munkalassító” sztrájkot is, amelynek idején folyik munkavégzés, ennek tempója, üteme azonban alatta marad az általános, rendszerinti ritmusnak. - „Általános” sztrájkról van szó, ha nem egy munkaadóval szemben lépnek föl a munkavállalók, hanem a munkabeszüntetés az egész iparágra kiterjed. - Előfordulhat, hogy pl. elbocsátásokra vagy más munkaadói intézkedésekre válaszlépésként vagy a további hasonlók megelőzése céljából szerveznek sztrájkot „védekező”, illetve „támadó” jelleggel. - Az itt fölsorolt formációk főképpen szociológiai-polito- lógiai-társadalmi kategóriák, semmint elsősorban jogiak. Sőt, sokszor kifejezetten nem is jogiak. Az „ülősztrájk” nem is föltétlenül kapcsolódik munkabeszüntetéshez, hanem lehetséges, hogy valamiféle „politikai demonstrációt” takar, amellyel esetleg egy ismeretlen, vegyes összetételű embercsoport figyelmet akar irányítani valamire, azért ül oda valamely bejárat elé... - Hasonlóan félrevezető lehet pl. az „éhségsztrájk” megnevezése, amikor valaki tiltakozásként nem vesz magához enni- vagy innivalót, egyébként nincs szó semmiféle munkavégzéssel kapcsolatos viszonyról vagy munkabeszüntetésről. - Ezek sem a sztrájkjog kategóriái, még akkor sem, ha elnevezésükben egyébként szerepel a „sztrájk” szó... E körben kell még szólnunk az ún. „vadsztrájkról”. - Ezt olykor a mindennapi szóhasználatban összetévesztik a jogellenes sztrájkkal, amelyet az Sztv. a következőképpen határoz meg: 3. § (1) Jogellenes a sztrájk: a) az 1. § (1) bekezdése és a 2. § (1) bekezdése144 rendelkezéseinek meg nem tartása esetén, b) Alkotmányba ütköző cél érdekében, c) olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel, vagy mulasztással szemben, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik, d) kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt. 144 Sztv. 2. § (1) Sztrájk kezdeményezhető, ha a) a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás [Mt. 66/A. § (2)—(5) bek.] hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy b) az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre. 150