Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... közérthetően magyarázta az alapvető jogok korlátáit, a „mások jogainak és szabadságának sérelme” értelmét, a demonstráció bejelentése és „engedélyezése” problémáit stb. - Mindez csupán azért érdemelt megjegyzést, mert az MSZMP képviselőinek „vonalas hagyományőrző” hozzászólásaihoz képest feltűnő volt a szakmai indokoláshoz ragaszkodás.139 Témánkhoz ugyan nem szorosan tartozik az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvény, megemlítjük azonban, hogy mindkettő preambulummal kezdődik, amelyek szövege - mutatis mutandis - azonos: „Az Országgyűlés az egyesülési [a másiknál: gyülekezési] szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alkotmány, valamint a PPJNE rendelkezéseivel -, a következő törvényt alkotja:” - Jegyezzük meg, hogy preambulumot, azaz „ünnepélyes bevezetőt” általában az alkotmányok, vagy más, jelentősebb törvények élére „szokták” az alkotmányozók vagy a törvényalkotók helyezni, s amelyben fontos, ám a jogszabály szövegéhez nem szorosan tartozó információkat közölnek. 5. A sztrájkról szóló 1989. áprilisi törvény Ugyancsak fontos-sietős volt a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Szív.) elfogad(tat)ása is. Ezt 1989. április 12-én hirdették ki és ugyanezen a napon hatályba is lépett. A „sietséget” a törvényjavaslat országgyűlési vitát megelőző expozéjában Halmos Csaba államtitkár magyarázta. Olyan törvényjavaslatot terjesztek elő. amelyben tételes jogi szabályozás hazánkban még soha nem volt. Okkal merül fel tehát a kérdés, miért éppen most jött el az ideje annak, hogy a sztrájkról jogi szabályozás szülessen. A felületes válasz kézenfekvő. Miután az utóbbi időben megjelent társadalmi-gazdasági életünkben a sztrájk, régi magyar szokás szerint erre azonnal paragrafusokat kell gyártani. Valójában ennél jóval többről van szó. Ha a munkaviszony keretében is valódi érdekegyeztetés kialakulásával kell számolnunk ... ennek jogi feltételeit 139 A miniszteri expozét és a hozzászólásokat lásd: Az Országgyűlés 37. ülése 1989. január 10-én, kedden délelőtt 10 órakor. Az Alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok tárgyalása együttes vitában. In: Az 1985. évi június hó 28-ára összehívott Országgyűlés Naplója. Hiteles kiadás, III. kötet, 34-47. ülés (1988. XII. 20. - 1989. V. 12.) Budapest, 1998, 3092-3166. hasábok. 144
