Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény is meg kell teremteni. Ebbe a rendszerbe szervesen illeszkedik a sztrájk, mint a munkavállalói érdekérvényesítés egyik drasztikus eszköze. Ebben a megközelítésben a sztrájkjog rendezésének alapvető oka, de egyben célja is, hogy az érdekegyeztetési folyamatban az összhangot biztosítsa, mégpedig annak a világon mindenütt elfogadott elvnek a szem előtt tartásával, amely szerint a sztrájk az érdekérvényesítés végső eszköze.140 A továbbiakban a sztrájkról szóló törvénnyel kapcsolatos néhány fontosabb kérdést tekintünk át. Feltűnő, hogy az Szív. élén nincs preambulum, pedig ez a törvény sem kevésbé fontos, mint az előtte kibocsátott egyesülési, valamint a gyülekezési jogról szóló törvény, amelyek élén van ilyen bevezető. Hiánya annál inkább érződhet, mert az indokolásban szerepel az, aminek a most hiányzó pream- bulumban lenne a helye: „A sztrájkjogra és annak gyakorlására vonatkozó szabályokat a Javaslat a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával és a Magyar Népköztársaság által megerősített egyéb nemzetközi egyezményekkel összhangban állapítja meg.” Tegyük hozzá azt is, hogy sem a preambulum, sem az indokolás nem hivatkozhatna az Alkotmányra sem, ugyanis az ekkor hatályos alaptörvényünket még nem érték el a rendszerváltás erősödő törekvései, az még a korábbi „szocialista” állapotokat tükrözte: „55. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárainak a munkához való jogot, valamint a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást. (2) E jogot a Magyar Népköztársaság a népgazdaság termelőerőinek tervszerű fejlesztésével és a népgazdasági terven alapuló munkaerő-gazdálkodással valósítja meg.” - Ebben az időben tehát (1989 áprilisában!) még nincs szó az Alkotmányban, sem más jogszabályban a sztrájkhoz való jogról, jóllehet az ENSZ Közgyűlése 1966 decemberében elfogadta azokat az „egyezségokmányokat”, amelyek 1976 óta a magyar jogrendszernek is részeivé váltak, ám ezek alkotmányba foglalása még másfél évtized múltán sem történt meg... Ezért is merülhetett föl egyáltalán a törvénytervezetet előkészítő viták során az a kérdés, hogy „jelenlegi gazdasági és társadalmi körülményeink 140 Az államtitkári expozét és a hozzászólásokat lásd: Az Országgyűlés 43. ülése 1989. március 22-én, szerdán. A sztrájkról szóló törvényjavaslat tárgyalása. In: Az 1985. évi június hó 28-ára összehívott Országgyűlés Naplója. Hiteles kiadás, 111. kötet, 34-47. ülés (1988. XII. 20. - 1989. V. 12.) Budapest, 1998,3555-3603. hasábok (a továbbiakban: Ogy-vita). 145
