Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény Sem a változó politikai rendszer igényei, sem a társadalom politikai folyamatai, amelyek egyébként sok tekintetben természetesen kapcsolódnak egymáshoz, nem engedik meg azonban, hogy az alkotmányos problémákkal összefüggő jogalkotást elhalasszuk az új alkotmányt követő időszakra. Valósággá kell változtatni például az egyesülés és a gyülekezésre vonatkozó alapvető emberi jogokat, biztosítani, hogy konkrétan élhessünk velük. Ez azonban eleve azt kívánja, hogy elimináljunk az alkotmány szövegéből olyan rendelkezéseket, amelyek ma ésszerűtlenül korlátozzák őket. Az igazságügyi miniszter azt is hozzátette, hogy ha most a később részletezett javaslatoknak megfelelően az alkotmány módosítását kérem a tisztelt Országgyűléstől, ezzel nem kívánom megzavarni az új alkotmány előkészítését. Még kevésbé gondolok arra, hogy ezekkel a módosításokkal helyettesítsük az új alkotmányt. Azt azonban ki kell jelentenem, hogy a módosításokat a kidolgozás alatt lévő alkotmány szellemében kérem. Azokban az elemekben, amelyekre most előterjesztést teszek, már az új alkotmány képe rajzolódik fel. Hozzáteszem, tisztelt Országgyűlés, hogy az új alkotmány elfogadásáig a kormány nem kívánja már kérni a jelenlegi alkotmány további módosítását. Egy eset kivételével: az új választójogi törvény kidolgozását megelőzően, különös tekintettel a társadalmi vita tanulságaira is, határozni kell a tisztelt Háznak egy-két olyan kérdésben, amelynek eldöntése nélkül ez a törvény nem dolgozható ki. Márpedig a választójogi törvény elkészítése nem halasztható az alkotmány elfogadása utáni időre, mert a választások előkészítésének időigénye ezt engedi meg. Emlékeztetünk: az igazságügyi miniszternek ez az új alkotmányt is ígérő parlamenti expozéja 1989. január 10-én hangzott el, holott a Független Jogász Fórum 1988 novemberének végén kiadott állásfoglalásában már figyelmeztetett arra, hogy „a parlament a jelenlegi összetételében az előtte álló korszakos igényű jogalkotói feladat ellátására - különösen új demokratikus alkotmány létrehozására - nem alkalmas,...”. Persze, az igaz, hogy az MSZMP és az általa irányított kormányzati apparátus nem volt „köteles” tudomásul venni egy nemrég alakult civil szervezet „figyelmeztetését”, ám 1988-ban már több olyan politikai párt is meg- és újjáalakult, amelyek léte és egyre növekvő súlya indokoltabb mértéktartásra inthette volna magát a kormányt is... A politikai céloktól függetlenül az igazságügyi miniszter expozéja szakmailag színvonalas volt. Szólt arról, hogy sem az egyesülési jog, sem a gyülekezési jog nem állami adomány, hanem mindenkit megillető alapvető szabadságjog, pontosan megkülönböztette az emberi jogot az állampolgári jogtól, 143
