Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... között alakultak új pártok, amelyek létrejötte közvetlen politikai fenyegetést jelentett az 1980-as évek második felében még formálisan - az Alkotmányban is rögzítetten - „a társadalom vezető erejének”. Hasonló módon jogilag is szabályozni kellett a köztéri tüntetések, demonstrációk szervezésének-ren- dezésének legfontosabb kérdéseit, köztük pl. rendezvények bejelentését és a felelősséget. „Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat, az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat tárgyalása” szerepelt az Országgyűlés 1989. január 10-i ülésének napirendjén. E három különálló törvényjavaslat együttes előterjesztését és tárgyalását Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter azzal indokolta, hogy a most beterjesztett javaslatok az új alkotmány megalkotásának részét alkotják ugyan, de nem helyettesítik az új alkotmányt. A magyar társadalom modernizációja nem fejlődhet tovább egy autoritativ jellegű politikai rendszer keretei között. A nemzetközi tapasztalatok is jelzik, de logikai úton is könnyen belátható, hogy a modernizáció automatikus továbbfejlődésre épülő, az egységes gazdasági, politikai világrendszerbe sikeresen beilleszkedő folyamata olyan kreativitást, az energiák mozgósítását, az egyének és csoportok innovatív erejének felhasználását, a tudás minden területen való alkalmazását igényli, amely csak minden részében demokratikusan felépített és működő, tehát a társadalom energiáinak kibontakozást engedő politikai rendszerben lehetséges. A szocialista politikai rendszer korábbi történeti körülményei között kialakult modellje nem képes a politikai mozgásoknak, folyamatoknak, feszültségeknek, konfliktusoknak a társadalom fejlődése érdekében való további kezelésére. A társadalom megváltozott, sok tekintetben kinőtt nem csupán az elmúlt négy évtized viszonyaiból, hanem halványulnak azok a történeti múltba vezető összefüggések is, amelyek közepette ez a politikai rendszer működhetett, ha diszfunkcionális következményekkel is. A politikai rendszer átalakítása alapvetően olyan új alkotmánnyal teljesülhet ki, amely képes társadalmunk átalakulását úgy kifejezni, s a korábbi folyamatoknak olyan keretet adni, amely egyúttal beintegrál az európai alkotmányfejlődés fő vonalába és reintegrál a magyar alkotmányfejlődés folyamatába is. Kontinuitást őriz meg tehát történeti múltunkkal is. Ez az alkotmány készül. Az Országgyűlés alkotmányozó bizottsága megkapta már az első nyers koncepciót. Ám ha a munka gyorsul is, az Országgyűlés novemberi ülésszakán elhangzottaknak megfelelően, a társadalmi vitában is tökéletesített szöveg legkorábban 1989 végén kerülhet az Országgyűlés elé. 142
