Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... leírná nemcsak a szakszervezetek, hanem a Gazdasági Kamara, a különféle szakmai érdekképviseletek, kamarák jogait és kötelességeit, illetve megfogalmazná, mi lehet a szerepe az Országos Érdekegyeztetési Tanácsnak, egyszóval törvény lenne arról, hogy ki kit képviselhet, és kell, hogy képviseljen, illetve, hogy ennek mik a feltételei; az alapvető, minden embert megillető jogok között hiányolta a lakáshoz, a lakhatáshoz és a létminimumhoz való jogot, e nélkül sem emberhez méltó környezetről, sem családvédelemről, sőt még az élethez való jogról sem beszélhetünk. Az alkotmánytervezet egyik hangsúlyos részét képezi a személyiséghez fűződő jogok védelme. Az ebbe a kategóriába tartozó jogok számát célszerűnek látnám gyarapítani, nevezetesen az új alkotmány alapján törvény mondja ki mielőbb az egyén tehetségének, tudásának, szellemi értékének a védelmét is. Az eddigi szabályozás alanyi jogként az állampolgárok számára e téren csak az ingyenes általános és középiskolai tanulmányok folytatását biztosította. Az új szabályozási elvek között sem találtam azonban ehhez képest több jogot biztosító elképzelést. Alapvetően hiányolom ezt, mert az ország jövője függ az oktatáshoz és a művelődéshez való jog mikénti szabályozásától. Példák sokaságát lehetne felhozni, hogy hány helyen előzte meg a gazdasági, társadalmi fellendülést az olyan oktatási reform, amely széles körben biztosította emberek sokaságának a sokoldalú és alapos felkészültség megszerzését. Hazánk adottságai ismeretében aligha kell részletesen indokolni, hogy legfőbb tőkénk az emberi tehetség, az emberi tudás, amiben egyfelől bővelkedünk, másfelől viszont kétségbeejtő szűklátókörűséggel pazaroljuk is. A tehetség és a tudás hatalom. Ha jól sáfárkodunk vele, e vonatkozásban hazánk a nagyhatalmak sorába is léphet. Javaslom, hogy a törvényben a becsületes munkavégzéssel együtt a tehetségek, a szellemi értékek elismerése is kapjon helyet. így remélem, mielőbb eljön az az idő, amikor nem kell határozatot hozni az értelmiség, a tudás megbecsüléséről, mert ez magától értetődő lesz. Az alkotmány jogszabályi jellegét jól erősíti az, hogy ajogok elismerését azok érvényesülésének jogi és anyagi biztosítékai követik. Ezt az elvet lehetne követni a gazdasági, szociális és kulturális jogok esetében is. Az állam ezen jogok teljesítésére vonatkozó aktív cselekvésének előírásakor vizsgálni kellene, hogy milyen konkrét szintmeghatározások segítik legjobban ezen jogok érvényesülését. Egy ilyen vizsgálat és elemzés során ki lehetne térni arra, hogyan lehet a gazdaság mindenkori teljesítőképességével összhangba hozni a gazdasági, szociális és kulturális jogok érvényesítését. A koncepció úgy fogalmaz, hogy nem a beavatkozás határát kell megjelölni. Szerintem az ellátások alsó 138
