Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény szintjének meghatározása szükséges, és erre épülhetnek fel azok az eszközök, melyek az állam jogérvényesülés irányába ható cselekvését előírják. Ehhez a fejezethez tartozik, hogy az állam a korábban vállalt kötelezettségei közül mit tud a jövőben ellátni. Az állam részéről a túlvállalást kerülni kell. De ennek vizsgálatánál elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a lakosság jelen helyzetében mit tud átvállalni. Az alkotmány a szabadságjogok körében ismerje el minden ember jogát a nemzeti - itt emelem ki azt, hogy - etnikai, vallási, nyelvi kisebbséghez tartozáshoz. A viszonylag jelentős számú cigányság jogai e módosítás hiányában nem érvényesülhetnének. Az állampolgári kötelességek szabályozását támogatom, de a „másik ember, a család és a társadalom iránti megbecsülés” szó helyett a „tiszteletben tartás” szövegezést tartanám helyesnek. A megbecsülés egy belső szubjektív vélemény, ez nem követelhető meg, a tiszteletben tartás viszont igen. .. .úgy ítélem, hogy a tervezet az állampolgári jogokat elsőként, és igen részletesen szabályozza, míg az állampolgári kötelezettségek kérdésével csak másodsorban és meglehetősen mértéktartóan foglalkozik. Én nem vagyok jogász, ezért nem tudhatom, de úgy érzem, hogy a házasságkötéshez való jog például nem az alkotmányban való szabályozást igénylő szabadságjog. A házassággal mint jogintézménnyel, véleményem szerint, törvénynek, a mi jogrendszerünkben családjogi törvénynek kell foglalkoznia. Álláspontom szerint az állampolgári kötelezettségeknek arányban kell állniuk az állampolgári jogosultságokkal. Nem lehet ez másként egy szocialista jogállamban sem. Éppen ezért az állampolgári kötelezettségek körének gyakorlatias megfogalmazásánál egyrészt a demokratizmus, másrészt a törvényesség, harmadsorban pedig a társadalmi, gazdasági, illetőleg a politikai érdekeket kell figyelembe venni. ...az új változat sem az ifjúságra, sem a sportra vonatkozóan nem tartalmaz utalást. Az ifjúság és a sport természeténél fogva „Az emberi és állampolgári jogok, valamint az alapvető kötelességek” című fejezethez, azon belül a gazdasági, szociális és kulturális jogokhoz kapcsolható. Kérdéses persze, hogy behozható-e ide az ifjúság szempontja, az emberi és állam- polgári jogok, de szűkebbre véve a kört: a gazdasági, szociális és kulturális jogok csokra megbontható-e? Beilleszthető-e ide az ifjúság? A nemzedéki metszet joggal vonná maga után a többi sajátos réteg külön szabályozási igényét is gondoljunk csak a nyugdíjasokra. Ez természetes igény, mégis egységes szabályozás kell, és nem speciális jogokat, kötelezettségeket kell az egyes korosztályokra kialakítani. Továbbá olyan egységes szabályozásra van 139
