Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény „...a mohamedánok jó korán kezdtek ahhoz a kísérlethez, hogy a hagyomány és vallástudomány bő tartalmát néhány fő pontban összegezzék. Legkedveltebb e tekintetben a vallásgyakorlatot illetőleg a 45 kötelességről szóló tan, mely szerint a mohamedán ember kötelességei 45 szám alá foglaltatnak.”118 Eddig kifejezetten az iszlámmal, a muzulmán joggal, a Koránnal foglalkozó szakirodalomból vett idézetekkel próbáltuk bizonyítani, hogy az európai kultúrában a jogokat tekintik elsődleges kategóriának, szemben a kötelezettségek elsődlegességével, mert ez utóbbi az iszlám sajátossága. Ezért tűnik különösen érdekesnek és figyelemre méltónak az a felfogás, amely hazánkban is a kötelezettségeket tekinti meghatározó tényezőnek, a jogokat pedig ezek alóli kivételeknek. - Nem lenne-e veszélyes, de legalábbis aggályos, ha a magyar alkotmányozás ebbe az irányba fordulna? „Az alkotmányos jogokat úgy lehet tekinteni, mint egy szigetet (vagy szigetcsoportot) a jogi kötelezettségek tengerén. ... A modern alkotmányokban voltaképpen a törvény előtti egyenlőség elve tartalmazza - közvetett alakban - a legfontosabb és legalapvetőbb alkotmányos kötelességet, a jognak való engedelmeskedést (azaz a jogszerű viselkedés kötelezettségét): a ’törvény egyenlően kötelező mindenkire’ jogtételének kinyilvánítása úgy értendő, hogy a ’jog mindenkit kötelez’. Az alkotmányos kötelezettségek tehát egyszerűen olyan átfogóak, hogy nem is nevezhetők meg semmilyen felsorolással. Az alkotmányos jogok szerepe pedig - legalábbis a szabadságjogoké - az, hogy kivételeket állapítsanak meg a jogi kötelezettségek alól, azaz megjelöljék azt a kört, amelyben a jogalkotó állam bizonyos tartalmú kötelezettségeket nem állapíthat meg. Azaz: az alkotmányos jogok az alkotmányos kötelezettségek alóli kivételnek tekinthetők.”119 Az alapvető jogok és kötelességek elválaszthatatlanságát a „népi demokratikus” magyar szakmai irodalomban is erőteljesen hangsúlyozták. „A szocialista társadalomban az állampolgárt megillető jogok és az őt terhelő kötelességek egyfelől az egyén személyiségének teljes kibontakoztatását, másfelől pedig azt szolgálják, hogy a közösségnek, a közösségi igények kielégítésén keresztül értékes tagja lehessen. Ez pedig egyik vonatkozásban sem képzelhető el az állampolgári jogok megfelelő gyakorlása és a kötelességek teljesítése nélkül. Az állampolgárok jogai és kötelességei nemcsak az 118 Goldzicher Ignác: Az iszlám. Magvető Kiadó, Budapest, 1980, 469. p. 119 Bragyova András: Az új alkotmány egy koncepciója. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, Budapest, 1995, 68. p. 125
